KÖNYVMELLÉKLET

A retró mint korstílus

Czene Béla és Mácsai István festészetéről

Könyv

A félmúlt festői, félig elfeledve. Nagy kérdés, hogy valóban van-e mit rehabilitálni, és mindehhez elég-e meglovagolni a Kádár-nosztalgiát.

Igazságtalan mellőzés, kiszorítás a kánonból, ízlésterror és feledés az egyik oldalon, míg a másikon közönségsiker és a hőn áhított újrafelfedezés. De van-e mit újra-, vagy egyáltalán felfedezni, és ha igen, mi az, és miért most? – kérdezhetjük az elmúlt időszak két feltűnést keltő kiállításához kiadott köteteket lapozgatva. Czene Béla A valóság szerelmese című albuma (és benne Molnos Péter kismonográfiája) súlyban és méretben – no meg árban – is szokatlan jelenség a magyar művészeti könyvpiacon, míg a másik, kötetszerűbb könyvtárgy, az Elmozdul a fal Mácsai István műveinek a Kiscelli Múzeumban rendezett tárlata alkalmából látott napvilágot.

Az idill formái

Jelentős mennyiségű képet vonultatott fel a tavaly június 7-én nyílt, mindössze egy hónapon át látogatható Czene Béla-tárlat a Kieselbach Galériában. A galériavezető Kieselbach Tamás nem véletlenül állítja azt előszavában, hogy egy ekkora kötet megjelenése önmagában provokációnak fog tűnni. „Hiszen – mint írja – a legnagyobb művészeink közül sokaknak nincs ilyen monográfiájuk. Sőt: szinte senkinek nincs.” Igazság szerint a „szinte” is inkább csak udvariaskodó, felesleges betoldás ebben az esetben. De talán izgalmasabb kérdés, hogy maga a művészeti produktum, Czene Béla valóban elfeledett (ám a maga korában korántsem margóra szorított) festészete miféle közízlést, kánont, kritikusi érzékenységet provokálhat.

Czene elfeledettsége mellett könnyű érveket találni, de hogy a maga idejében ne fogadták volna el? Inkább, mintha mindig is túlságosan benne lett volna „valamiben”. Nevezzük ezt korszellemnek (több kor több szellemében), a divatban, a közízlésben, a piaci (még ha államszocialista műpiacról van is szó) termelésben. Nem underground volt, hanem túlontúl mainstream. Innen nézve is jelentőségteljes, hogy a Czene-újrafelfedezés kísérlete egy időben zajlott vagy zajlik Mácsai István revideálásával, aki nemcsak egy évtizeddel fiatalabb pályatársa volt Czenének, de mint Molnos írja egy helyen, a hatvanas évektől amolyan véd- és dacszövetségese is a kor kanonikus szocmodernista irányzatával, és áttételesen a valóban margóra szorított neoavantgárddal, illetve a javarészt disszidáló szürnaturalistákkal szemben is (bár velük legalábbis Mácsainak volt élő és elemezhető kapcsolata).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.