KÖNYVMELLÉKLET

A retró mint korstílus

Czene Béla és Mácsai István festészetéről

Könyv

A félmúlt festői, félig elfeledve. Nagy kérdés, hogy valóban van-e mit rehabilitálni, és mindehhez elég-e meglovagolni a Kádár-nosztalgiát.

Igazságtalan mellőzés, kiszorítás a kánonból, ízlésterror és feledés az egyik oldalon, míg a másikon közönségsiker és a hőn áhított újrafelfedezés. De van-e mit újra-, vagy egyáltalán felfedezni, és ha igen, mi az, és miért most? – kérdezhetjük az elmúlt időszak két feltűnést keltő kiállításához kiadott köteteket lapozgatva. Czene Béla A valóság szerelmese című albuma (és benne Molnos Péter kismonográfiája) súlyban és méretben – no meg árban – is szokatlan jelenség a magyar művészeti könyvpiacon, míg a másik, kötetszerűbb könyvtárgy, az Elmozdul a fal Mácsai István műveinek a Kiscelli Múzeumban rendezett tárlata alkalmából látott napvilágot.

Az idill formái

Jelentős mennyiségű képet vonultatott fel a tavaly június 7-én nyílt, mindössze egy hónapon át látogatható Czene Béla-tárlat a Kieselbach Galériában. A galériavezető Kieselbach Tamás nem véletlenül állítja azt előszavában, hogy egy ekkora kötet megjelenése önmagában provokációnak fog tűnni. „Hiszen – mint írja – a legnagyobb művészeink közül sokaknak nincs ilyen monográfiájuk. Sőt: szinte senkinek nincs.” Igazság szerint a „szinte” is inkább csak udvariaskodó, felesleges betoldás ebben az esetben. De talán izgalmasabb kérdés, hogy maga a művészeti produktum, Czene Béla valóban elfeledett (ám a maga korában korántsem margóra szorított) festészete miféle közízlést, kánont, kritikusi érzékenységet provokálhat.

Czene elfeledettsége mellett könnyű érveket találni, de hogy a maga idejében ne fogadták volna el? Inkább, mintha mindig is túlságosan benne lett volna „valamiben”. Nevezzük ezt korszellemnek (több kor több szellemében), a divatban, a közízlésben, a piaci (még ha államszocialista műpiacról van is szó) termelésben. Nem underground volt, hanem túlontúl mainstream. Innen nézve is jelentőségteljes, hogy a Czene-újrafelfedezés kísérlete egy időben zajlott vagy zajlik Mácsai István revideálásával, aki nemcsak egy évtizeddel fiatalabb pályatársa volt Czenének, de mint Molnos írja egy helyen, a hatvanas évektől amolyan véd- és dacszövetségese is a kor kanonikus szocmodernista irányzatával, és áttételesen a valóban margóra szorított neoavantgárddal, illetve a javarészt disszidáló szürnaturalistákkal szemben is (bár velük legalábbis Mácsainak volt élő és elemezhető kapcsolata).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.