KÖNYVMELLÉKLET - kritika

A kegyetlenség iskolája

Bodó Béla: A fehérterror

Kritika

A történelmi Magyarország összeomlása után az egymást követő hatalomváltások rendkívüli indulatokat hoztak a felszínre.

Mire az 1920-as évekre a jogrend az ellenforradalmi keretek között megszilárdult, már egész sor erőszakos cselekedet lezajlott. A leegyszerűsítő történeti értelmezés ezt az időszakot a vörösterror és fehérterror szakaszaira osztja – de mint az utóbbi évtizedek kutatásaiból is kiderült, a paramilitáris erőszak és a véres népi lázadások sorozata megkezdődött rögtön a háború után, sokszor fegyverrel a kézben hazatért frontkatonák részvételével. E korántsem csöndes parasztforradalomnak és a megtorlásnak legalább annyi áldozata lehetett, mint az ezeket követő, már határozottabb karakterű fegyveres csoportoknak, illetve állami erőszakszerveknek tulajdonítható erőszakcselekményeknek.

Újraavatása, 2019. október 31. óta ismét ott áll a Vértanúk terén a Nemzeti vértanúk emlékműve, miközben terjed az a nem igazolható tézis is, hogy az 1919 augusztusától legalább a húszas évek elejéig tomboló fehérterror valamiképpen a vörösterrorra adott válasz volt. Bár a témában jó néhány remek résztanulmány és könyv született itthoni kutatók tollából, úgy tűnik, az első igazán átfogó, egyben szemléletét tekintve is up-to-date fehérterror-monográfiát egy 1988 óta külföldön élő, a bonni egyetem professzoraként dolgozó magyar kutató, Bodó Béla írta meg, eredetileg angolul (magyarra Konok Péter ültette át).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.