KÖNYVMELLÉKLET - kritika

A kegyetlenség iskolája

Bodó Béla: A fehérterror

Kritika

A történelmi Magyarország összeomlása után az egymást követő hatalomváltások rendkívüli indulatokat hoztak a felszínre.

Mire az 1920-as évekre a jogrend az ellenforradalmi keretek között megszilárdult, már egész sor erőszakos cselekedet lezajlott. A leegyszerűsítő történeti értelmezés ezt az időszakot a vörösterror és fehérterror szakaszaira osztja – de mint az utóbbi évtizedek kutatásaiból is kiderült, a paramilitáris erőszak és a véres népi lázadások sorozata megkezdődött rögtön a háború után, sokszor fegyverrel a kézben hazatért frontkatonák részvételével. E korántsem csöndes parasztforradalomnak és a megtorlásnak legalább annyi áldozata lehetett, mint az ezeket követő, már határozottabb karakterű fegyveres csoportoknak, illetve állami erőszakszerveknek tulajdonítható erőszakcselekményeknek.

Újraavatása, 2019. október 31. óta ismét ott áll a Vértanúk terén a Nemzeti vértanúk emlékműve, miközben terjed az a nem igazolható tézis is, hogy az 1919 augusztusától legalább a húszas évek elejéig tomboló fehérterror valamiképpen a vörösterrorra adott válasz volt. Bár a témában jó néhány remek résztanulmány és könyv született itthoni kutatók tollából, úgy tűnik, az első igazán átfogó, egyben szemléletét tekintve is up-to-date fehérterror-monográfiát egy 1988 óta külföldön élő, a bonni egyetem professzoraként dolgozó magyar kutató, Bodó Béla írta meg, eredetileg angolul (magyarra Konok Péter ültette át).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.