KÖNYVMELLÉKLET - Minimum tizenegyes!

Időgépben

Könyv

A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – magyar irodalom

 

Layout 1

  

A lista első két helyén két erdélyi tárgyú könyv, Tompa Andrea és Vida Gábor regénye végzett. Ugyanezt a mondatot akár 2017 de­cemberében is leírhattuk volna, amikor az Omerta és az Egy dadogás története szerepelt az első, illetve a második helyen. És a párhuzam az akkori listával itt nem ér véget: 2017-ben is felkerült, és most is fent van egy-egy vajdasági szerző könyve (Terék Annától a Halott nők, illetve Virág Gábortól Aaron Bloom név alatt megjelent Ki ölte meg a Török Zolit?).

Tompa Andrea könyve egy kolozsvári születésű nő története, akit zsidó édesanyja még mint kisbabát bízza 1944-ben, eredetileg ideiglenesen, egy gyermektelen házaspár gondjai­ra. (Kritikánk itt olvasható.) Az ötven évet átölelő történet a főhős életének csomópontjai köré rendeződik. Az eleinte Matyiként, majd Tildaként emlegetett Matild nevű lányból idővel színésznő lesz: ez a hivatás különösen alkalmas a személyiség, az identitás feszítő kérdéseinek regénybeli vizsgálatára: „a színész egy anyag, egy felület, egy vászon, amire vetítenek”. A könyvben, amely egyszerre nevelődési, lélektani, család- és művészregény, a személyes mozzanatok természetes kibontakozását – a szülő-gyermek viszonyt, a szereplők szerelmi életének alakulását – minduntalan eltéríti a történelem.

Tompa Andrea első három regényét a múlt magával ragadó felidézése, valószerű karakterek és a megformálásukhoz újra és újra aprólékosan megalkotott nyelvhasználat jellemzi. Az író ezután, a 2020-ban megjelent személyesebb, meditatívabb Hazával lemondott bevált eszközeiről, és most is valami újjal kísérletezik. A Sokszor nem halunk meg olvastán tehát azok a kritikusok sem csalódhatnak, akik korábban úgy érezték, hogy a Tompa-regényekben a múlthoz való hozzáférés kissé problémátlan volt. Az pedig, hogy a főhős és a szerző is színházi szakember, lehetővé teszi, hogy nagyszerű elemzéseket olvashassunk az identitást meghatározó olyan mozzanatok színpadi hőseiről, mint a gyász vagy az örökbefogadás: Antigonéról, Ödipuszról vagy a Rómeó és Júlia dajkájáról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.