KÖNYVMELLÉKLET - Minimum tizenegyes!

Időgépben

Könyv

A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – magyar irodalom

 

Layout 1

  

A lista első két helyén két erdélyi tárgyú könyv, Tompa Andrea és Vida Gábor regénye végzett. Ugyanezt a mondatot akár 2017 de­cemberében is leírhattuk volna, amikor az Omerta és az Egy dadogás története szerepelt az első, illetve a második helyen. És a párhuzam az akkori listával itt nem ér véget: 2017-ben is felkerült, és most is fent van egy-egy vajdasági szerző könyve (Terék Annától a Halott nők, illetve Virág Gábortól Aaron Bloom név alatt megjelent Ki ölte meg a Török Zolit?).

Tompa Andrea könyve egy kolozsvári születésű nő története, akit zsidó édesanyja még mint kisbabát bízza 1944-ben, eredetileg ideiglenesen, egy gyermektelen házaspár gondjai­ra. (Kritikánk itt olvasható.) Az ötven évet átölelő történet a főhős életének csomópontjai köré rendeződik. Az eleinte Matyiként, majd Tildaként emlegetett Matild nevű lányból idővel színésznő lesz: ez a hivatás különösen alkalmas a személyiség, az identitás feszítő kérdéseinek regénybeli vizsgálatára: „a színész egy anyag, egy felület, egy vászon, amire vetítenek”. A könyvben, amely egyszerre nevelődési, lélektani, család- és művészregény, a személyes mozzanatok természetes kibontakozását – a szülő-gyermek viszonyt, a szereplők szerelmi életének alakulását – minduntalan eltéríti a történelem.

Tompa Andrea első három regényét a múlt magával ragadó felidézése, valószerű karakterek és a megformálásukhoz újra és újra aprólékosan megalkotott nyelvhasználat jellemzi. Az író ezután, a 2020-ban megjelent személyesebb, meditatívabb Hazával lemondott bevált eszközeiről, és most is valami újjal kísérletezik. A Sokszor nem halunk meg olvastán tehát azok a kritikusok sem csalódhatnak, akik korábban úgy érezték, hogy a Tompa-regényekben a múlthoz való hozzáférés kissé problémátlan volt. Az pedig, hogy a főhős és a szerző is színházi szakember, lehetővé teszi, hogy nagyszerű elemzéseket olvashassunk az identitást meghatározó olyan mozzanatok színpadi hőseiről, mint a gyász vagy az örökbefogadás: Antigonéról, Ödipuszról vagy a Rómeó és Júlia dajkájáról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.