Könyv

Nincs visszatérés

Raymond Carver: Katedrális

  • - kolozsil -
  • 2012. április 27.

Könyv

 


A Carvert voltaképpen befuttató Robert Altman szerint szinte mindegyik novellájának ugyanaz a helyszíne: egy álmos kisváros, amelyben igen nagy szerencse kell ahhoz, hogy valaki megőrizze a jobb életbe vetett reményét. A férfi fiatalon elvesz egy nőt, aki az első szülés után hízásnak indul, egy futó kaland miatt a kapcsolat megborul, a langymeleg házasságba nincs visszatérés a magány hidegéről. Minden erre tett kísérlettel csak csökken a hőfok. Mikor hősünk belátja, hogy erőfeszítései hiábavalóak, inni kezd, és elvonón végzi.

 

A magyar életműkiadás harmadik kötetének novelláiban mintha e forgatókönyvből rendezték volna a férfiak életét. Ez a legkevésbé változatos, ugyanakkor a leglehangolóbb kötet: a Kezdők tartalmazta a legsűrűbb novellákat, a Befognád, ha szépen kérlek? a legnépszerűbbeket, a Katedrális a legszürkébbeket. Mintha mindig alkony lenne, félhomály, hátul a tévé duruzsol, előtte munkanélküli férfi ül, ölében sör. Ezekben a tehetetlen és kiégett férfiakról értekező prózákban a legerősebb képek az elillanó, szinte csak illúziónak tetsző boldogságot rajzolják meg. A két egymást szeretni képtelen pár találkozását és bátortalan barátkozási kísérletét lefestő Pávatollban a páva belépése feledhetetlen, akárcsak a Lázban a gyerekcsőszt kereső apa telefonbeszélgetései volt nejével vagy a Fülkében a régi sérelmektől szinte fulladó, fiához utazó apa előtt felvillanó tájak.

Carvernek nincs olyan hőse, akinek életjobbító törekvései ne lennének eleve kudarcra ítélve. Ezért is kiemelkedő az utolsó karcolat és benne az egészen abszurd, boldog pillanat. Egy férfi azon igyekszik, hogy megmagyarázza egy vaknak, mi is az a katedrális. Sem neki, sem a vak férfinak nincsenek elvárásai. Ez az egyetlen novella, ahol a tipikus Carver-férfi mintha elkezdené kapiskálni, hogy a szeretet a másik megértésével kezdődik.

Fordította: Barabás András. Magvető, 2011, 2990 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.