Könyv

Nincs visszatérés

Raymond Carver: Katedrális

  • - kolozsil -
  • 2012. április 27.

Könyv

 


A Carvert voltaképpen befuttató Robert Altman szerint szinte mindegyik novellájának ugyanaz a helyszíne: egy álmos kisváros, amelyben igen nagy szerencse kell ahhoz, hogy valaki megőrizze a jobb életbe vetett reményét. A férfi fiatalon elvesz egy nőt, aki az első szülés után hízásnak indul, egy futó kaland miatt a kapcsolat megborul, a langymeleg házasságba nincs visszatérés a magány hidegéről. Minden erre tett kísérlettel csak csökken a hőfok. Mikor hősünk belátja, hogy erőfeszítései hiábavalóak, inni kezd, és elvonón végzi.

 

A magyar életműkiadás harmadik kötetének novelláiban mintha e forgatókönyvből rendezték volna a férfiak életét. Ez a legkevésbé változatos, ugyanakkor a leglehangolóbb kötet: a Kezdők tartalmazta a legsűrűbb novellákat, a Befognád, ha szépen kérlek? a legnépszerűbbeket, a Katedrális a legszürkébbeket. Mintha mindig alkony lenne, félhomály, hátul a tévé duruzsol, előtte munkanélküli férfi ül, ölében sör. Ezekben a tehetetlen és kiégett férfiakról értekező prózákban a legerősebb képek az elillanó, szinte csak illúziónak tetsző boldogságot rajzolják meg. A két egymást szeretni képtelen pár találkozását és bátortalan barátkozási kísérletét lefestő Pávatollban a páva belépése feledhetetlen, akárcsak a Lázban a gyerekcsőszt kereső apa telefonbeszélgetései volt nejével vagy a Fülkében a régi sérelmektől szinte fulladó, fiához utazó apa előtt felvillanó tájak.

Carvernek nincs olyan hőse, akinek életjobbító törekvései ne lennének eleve kudarcra ítélve. Ezért is kiemelkedő az utolsó karcolat és benne az egészen abszurd, boldog pillanat. Egy férfi azon igyekszik, hogy megmagyarázza egy vaknak, mi is az a katedrális. Sem neki, sem a vak férfinak nincsenek elvárásai. Ez az egyetlen novella, ahol a tipikus Carver-férfi mintha elkezdené kapiskálni, hogy a szeretet a másik megértésével kezdődik.

Fordította: Barabás András. Magvető, 2011, 2990 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.