Római szeletek - Melania Mazzucco: Egy tökéletes nap

  • Horváth Györgyi
  • 2009. június 4.

Könyv

A hazájában a 2003-as Premio Strega elnyerése óta köztiszteletben álló fiatal olasz írónő, Melania Mazzucco második magyarra fordított regénye az Egy tökéletes nap, melyet a jól informáltak akár már Özpetek rendezéséből is ismerhetnek: a filmet tavaly mutatták be a Velencei Filmfesztiválon. Az, hogy film készült belőle, talán nem véletlen: Olaszországban egy filmes technika, a közelmúltban legfőképp Altman és Tarantino nevéhez kötött, több szálon futtatott cselekmény irodalmi adaptációjaként értékelték a könyvet - na, és persze az olasz regényírókat az 1930-as évek óta érdeklő labirintus, labirintusszerű írásmód problémájának továbbgondolásaként.

A hazájában a 2003-as Premio Strega elnyerése óta köztiszteletben álló fiatal olasz írónő, Melania Mazzucco második magyarra fordított regénye az Egy tökéletes nap, melyet a jól informáltak akár már Özpetek rendezéséből is ismerhetnek: a filmet tavaly mutatták be a Velencei Filmfesztiválon. Az, hogy film készült belőle, talán nem véletlen: Olaszországban egy filmes technika, a közelmúltban legfőképp Altman és Tarantino nevéhez kötött, több szálon futtatott cselekmény irodalmi adaptációjaként értékelték a könyvet - na, és persze az olasz regényírókat az 1930-as évek óta érdeklő labirintus, labirintusszerű írásmód problémájának továbbgondolásaként.

A regény ugyanis nyolc cselekményszálon fut egyszerre, nyolc főszereplő köré csoportosulva. A két legfontosabb szálat a 42 éves Antonio Buonocore rendőrzászlós és elvált felesége, a 40 éves Emma adja; további két külön szálon fut gyerekeik, a 14 éves Valentina és a 7 éves Kevin sorsa; Valentina homoszexuális irodalomtanáráé, a 33 éves Sasháé az ötödik szál; a további hármon pedig egy másik család tagjai osztoznak: az 52 éves Elio Fioravanti parlamenti képviselő és szép felesége, a 30 éves Maja, továbbá Elio első házasságából származó lázadó fia, a 23 éves joghallgató Aris. A szálak rendszerint keresztezik egymást, és még a nem egy családban élő szereplők élete is összefonódik egymással egy-két órára vagy akár csak egy pillanatra. Hiszen mindannyian jól körülhatárolható térben és időben mozognak: Rómában, 2001. május 4-én, nulla órától éjfélig.

A könyv beosztása az időrendet követi: 24 fejezet, 24 óra. Lazán egymás mellé rendelt pillanatfelvételek, időszeletek képét kapjuk, ahogy egy-egy szereplő épp a tömött buszon fulladozik, edzésre megy, parkoló kocsiból figyeli a másikat, felrobbant egy McDonald'sot, vagy épp ruhát vásárol, testékszert tetet be, gyerekzsúron vesz részt. Az "időszeletek" tehát egyszerre több hős életéből is kimetszenek egy-egy darabot - a szereplők útja pedig Rómából metsz ki egy-egy szeletet. Ezek a szeletek igen összetett Róma-képet adnak ki: hol lezárt metróalagutakban, lázadó fiatalok titkos találkahelyein járunk (Arist követve), hol külvárosi lakóházakban, csúcsforgalomban veszteglő buszokban és ócska büfékben (a mindig pénztelen Emma nyomában), hol pedig elegáns üzletek, paloták és villák tükörfényes padlójában nézegethetjük magunkat (ahogy Fioravantiék teszik). Ahogy az idő-, úgy a helyszín-megjelölések is meglehetősen pontosak: Mazzucco 2001. május negyedikéje minden bizonnyal legalább olyan jól rekonstruálható lenne, mint Joyce Bloomjának dublini barangolása. A történet kompaktsága azonban nem pusztán az idő és a hely alapos dokumentálásának és körülhatároltságának köszönhető, hanem legalább annyira a cselekménynek is.

A végül kirajzolódó fő szál, melyhez az öszszes többi odakapcsolódik, krimibe illő: Antonio nem tudja feldolgozni válását, és ezért bosszút áll feleségén. A könyv apránként visz közelebb a tragédiához: mert hiába tudjuk meg már a könyv legelején, hogy valami bűncselekmény történt a Buonocore-lakásban, a részletek csak a könyv legvégén derülnek ki, és a gyanú is - hogy épp arról a Buonocoréról van szó - csak lassanként érlelődik az olvasóban. A pontosan dokumentált, kimerevített pillanatfelvételek egyben új funkcióval is bővülnek: utólag válik jelentőségteljessé a sok-sok banális apróság, ami mind aznap történt, és ami talán eltéríthette volna a cselekményt a véres végkifejlettől. Így például ha Emma nem száll be Antonio kocsijába, Antonio talán nem aznapra időzíti tettét; ha Emma rendőrségi feljelentését komolyabban veszik Antonio kollégái, talán tehettek volna valamit; ha Elio nem engedi el a neki testőrként dolgozó Antoniót aznap délutánra, Antonio nem viheti magával a gyerekeket; vagy ha Kevint nem engedi el Maja a gyerekzsúrról az apjával... Apróságok, banalitások, látszólag egymástól független semmiségek: ezekből áll öszsze a könyv, és ezek futnak össze végül egyetlen katartikus eseményben.

Ezek az apróságok egyben az elszalasztott lehetőségek katalógusát is adják - és nemcsak a tragédia irányából nézve. Ezen a napon minden szereplő életében megnyílik és bezárul egy-egy lehetőség, egy másik élet lehetősége. Emma elveszíti a munkahelyét, de lelki társra talál Sasha személyében; Sashát épp a tizedik évfordulójukon dobja a szerelme, de ott lesz neki Emma; Valentinára kezd ráköszönteni az első szerelem Jonas személyében, és a kamaszkor lázadó szakasza is testet ölt egy titokban betetetett köldökpiercing alakjában; Kevin pedig nemcsak szerelmes lesz Fioravantiék kislányába, Camillába, hanem "össze is házasodnak", és az addig társai által félvállról vett kisfiú hirtelen a társaság középpontjává válik - és így tovább. Még Antonio számára is ott az újrakezdés és változtatás lehetősége a belé szerelmes amerikai lány, Sarah személyében - Antonio azonban nem él ezzel a lehetőséggel; ahogy a könyv sok más szereplője szintén nem él (vagy nem tud élni) a magáéval. Mazzucco - a feszes dramaturgiai szerkezeten túl - épp ezeknek a hétköznapi apróságokban kínálkozó alkalmaknak az ábrázolásában jó: ahogy meg tudja mutatni azt a gesztust, azt a véletlen találkozást vagy kisikló beszélgetést, melyen később - a szereplők által nem tudottan - annyi minden múlhat. Közelképek, pontosan ábrázolt részletek, különféle társadalmi helyzetű szereplők egymást keresztező sorsai, és látszólagos kitérők, melyek végül egyetlen tettben csúcsosodnak ki - az Egy tökéletes nap jól megírt és jól olvasható könyv, Mazzucco eddigi legjobbja.

Fordította Gál Judit. Európa, 2009, 494 oldal, 3500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.