Ács Pál

„Sem apák, sem fiúk”

Turgenyev és az orosz liberalizmus

Könyv

A cári Oroszország zsarnokállam volt, a „népek börtöne”. Mégis éltek ott szabadgondolkodók, igaz, sokukat letartóztatták vagy szibériai száműzetésbe vetették. Mások éle­tük nagy részét hazájuktól távol, külföldön töltötték; miként Turgenyev, az orosz nyugatosok vezéralakja is, aki a világirodalom egyik fő művének tartott regényében, az 1862-ben ki­adott Apák és fiúkban az orosz liberalizmus esélyeit latolgatta.

„Sehol sem fut úgy az idő, mint Oroszországban; mondják, csak a börtönben fut gyorsabban” – ironizál a regényben Turgenyev. 1859-ben két orosz egyetemista – Arkagyij Kirszanov és Jevgenyij Bazarov – ellátogat vidéken élő szüleihez. Nyári kalandjaik hatására mindkettőjük sorsa hirtelen fordulatot vesz, majd gyorsan beteljesül: egyikük megtalálja a boldogságot, másikuknak szomorú vég jut. Röviden erről szól a könyv, amelyet Áprily Lajos régies fordítása után most Gy. Horváth László pontosabb és modernebb magyarításában olvashatunk. Méltatlan lenne azt mondani, hogy az Apák és fiúkban nem történik semmi, hiszen megvan benne minden, ami egy orosz regényhez kell: kormányzósági bál, szerelem, halál, sőt még egy bizarr pisztolypárbajra is sor kerül. Mégis az igazán lényeges mozzanatok a cselekmény fő sodrától el-elágazó, lassú mellékágakban vannak. A hősök érzékeny párbeszédekben tárják fel „lelküket, elméjüket és temperamentumukat”, miként ezt Nabokov hangsúlyozza klasszikus regényelemzésében. A vidéki nemesi fészkek miliője, a hangulatos csevegések stílusa kétségkívül Csehovot előlegezi. Jó érzékkel ragadta meg a regény ezen csehovi vonulatát Brian Friel (az „ír Csehov”) színpadi adaptációjának Katona-beli rendezésében Ascher Tamás. Nabokov is azt mondja, hogy ami Turgenyevben a legjobb volt, azt Csehov fejlesztette tovább.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.