KÖNYVMELLÉKLET – kritika

Harmincéves háború

Dan Jones – Marina Amaral: Lángoló világ. A hosszú háború 1914–1945

Könyv

Történeti munkákat képekkel illusztrálni egyáltalán nem újkeletű gyakorlat a könyvkiadásban, ugyanakkor érzékelhetően megnőtt az olyan kötetek iránti olvasói igény, amelyekben a szokásosnál is komolyabb hangsúly kerül a szöveg vizuális „megerősítésére”, elég csak az újabban divatos színes bookazine-okra utalni.

Sőt egyre-másra jelennek meg olyan albumok, amelyekben a hangsúly a textustól a képekre helyeződik. A pillanat erejével és az egy­idejűség információs tartalmával gyakran aligha vetekedhet a lassan építkező szöveg. Különösen hatásosak azok az utóbbi években megjelenő munkák, amelyekben az eredeti fekete-fehér képeket aprólékos munkával kiszínezik (ez filmek esetében is gyakorlat).

Ilyen ez a könyv is. A szövegek írója, a brit történész, tévés műsorvezető és újságíró, Dan Jones a magyar olvasók számára sem teljesen ismeretlen: szintén a Kossuth gondozásában jelent meg pár éve a templomos lovagrendről írt vaskos kötete (A templomosok. Isten szent harcosainak felemelkedése és bukása, 2018). Szerzőtársa, a brazil születésű képzőművész, Marina Amaral a fekete-fehér történelmi képek Photoshoppal végzett színezésével foglalkozik. A kötet, a címe szerint legalábbis, „a hosszú háború” legfontosabb mozzanatainak dokumentálására vállalkozik, a szövegeket a korszakban készült kétszáz fénykép köré rendezve. A szerzők nem kívánnak állást foglalni. Céljuk az, hogy – a több képen is szereplő – Churchill véleményét megerősítve az „élő, színes történelem” jól kiválasztott képeivel átélhetővé tegyék és olvasóközelbe hozzák „az írott történelem két legnagyobb katasztrófáját”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.