Stieg Larsson újságíróként elsõsorban a rasszizmus és a szélsõjobb elleni harc elkötelezett katonája volt. Regénytrilógiája, az utóbbi idõk legnagyobb svéd krimisikere pedig az intézményi és a családon belüli erõszakra mond nemet, ezek hátterét tárja fel nagyon korrekten, bulvármentesen. A Tetovált lány címû (eredetiben: Férfiak, akik gyûlölik a nõket) elsõ kötet után megjelent itthon a második darab is. A fõhõs, Lisbeth Salander egészen elképesztõ figura: matematikus, hacker, tud gyilkolni, és neki is sötét családi titkokkal van teli a gardróbja. Számos baljós elõzmény után tudomást szerez róla, hogy a prostitúcióra kényszerített fiatal külföldi lányokat futtató hálózatról és az ezt használó, sokszor prominens emberekrõl tényfeltáró riportot készül megjelentetni a Millennium, egy hírhedten kíméletlen folyóirat. Persze számos ember van, akinek érdekében áll ezt megakadályozni, így elõbb-utóbb egy izgalmas gyilkossági ügybe keveredünk. Amire fény derül közben, az gyomorforgató. Larsson tulajdonképpen egy új rabszolgaság képét mutatja fel a "legdemokratikusabb" társadalom peremvidékén. A feszültséget végig fenntartja azzal, hogy érzékelteti: ebben mindenki sáros, ráadásul mindenki családilag is érintett lehet. És még a társadalmi nemekkel foglalkozó tudomány is szerepet kap a regényben egy gender PhD-re készülõ lány dolgozatának és egy, a prostitúcióról készülõ könyv részleteinek képében.
Fordította: Torma Péter. Animus, 2009, 527 oldal, 3490 Ft
*****
