olvasópróba

Szabi nem mosogat, Darko iszik

Színházi bemutatókat, előadásokat ajánlunk.

Király Dánielt eddig elsősorban színészként ismertük. Az egyetem óta eltelt tíz évben Bodó Viktor Szputnyikjától a Vígszínházba, onnan pedig vissza a függetlenekhez, a k2 Színházba, majd annak utódjába, az Apertúrába vezetett az útja. Az utóbbi években íróként és rendezőként is bemutatkozott. Új darabját, a Mikromacsót a Freeszfe Ne csak nézd! című pályázatára írta, és elnyerte vele a Jurányi Ház díját, amely a győztes mű színpadra állításának lehetőségét biztosítja. A kiírás szerint (egyebek közt) a nemek közötti egyenlőség, a női jogok és a női szerepek témakörben lehetett pályázni. A dráma egy Noémi nevű nő férfiakhoz fűződő kapcsolatait veszi sorra: „…Szabi nem volt hajlandó »női munkát« végezni. Szabival nem lehetett komolyzenét hallgatni, mert az »buzis«. Mondjuk Szabi még mindig jobb volt, mint Noémi első szerelme, Gyuri. Gyurival nem lehetett a szexről beszélgetni. »Azt csinálni kell, nem beszélni róla.« Mondjuk Gyuri még mindig jobb volt, mint Noémi bátyja, Tomi. Mondjuk Tomi még mindig jobb, mint Noémi apja, Nándi. Noémi dühös” – olvasható a színlapon.

Király Dániel így vallott a darabról: ,,A nők rengeteg olyan akadállyal szembesülnek, amelyeknek a megoldása az lenne, hogy férfiak változtatnak a működésükön, szokásaikon, viselkedésükön. A Mikromacsó egy nő szemszögéből ugyan, de főként ilyen problémákról beszél, ezekről magam is sokat tudok. Íróként pedig kifejezetten nagy kihívást jelent – most majd kiderül, mennyire tudok hiteles női karaktert írni.” Noémit Major Irma játssza, aki tavaly végzett az SZFE-n, Zsótér Sándor osztályában, a másik szereplő Juhász Vince. Az előadást Meyer Lili és a rendező vezetésével feldolgozó beszélgetés követi. (Jurányi Ház, 2025. május 31.)

A debreceni Csokonai Színházban Martin McDonagh „világvégi rémmeséjét”, a Leenane szépét mutatják be Szilágyi Bálint rendezésében. (A hazai színpadokon is népszerű darabot Piszkavas címmel is játsszák.) Egy nehéz természetű asszony és negyvenes lánya élnek együtt egy eldugott írországi faluban, gyűlölködve, mégis képtelenül az egymástól való elszakadásra. Amikor a lánynak adódna lehetősége, hogy férjhez menjen és önálló életet kezdjen, az anyja mindent megtesz, hogy ezt megakadályozza. „Életekről döntő üzenetek és levelek hullanak alá itt. Közben megy a tévé. És a falak mögött zajlik a kopár, történések nélküli vegetáció morbid izgalma. Majd a tragédiába torkolló kegyetlenség” – fogalmaz a színlap.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.