Könyv

Szergej Szedov: Anyukamesék

  • - urfi -
  • 2013. augusztus 11.

Könyv

"Nincs a világon olyan ember, akit ne anya szült volna, így ezek a mesék mindenkit érdekelnek, gyereket és felnőttet ugyanúgy." A szerző lefegyverző érvelésével nehéz mit kezdeni. Miközben ragasztgatjuk vissza a lapokat, melyeket közvetlenül a fenti sorok olvasása után, kritikushoz méltatlan felindultságunkban kiszaggattunk a könyvből, szemünkbe ötlik az első oldalon a beillesztendő fénykép számára készült üres keret és alatta a felirat: drága édesanyám.

Már itt gyanakodnunk kellett volna, persze, mégis hiba lett volna egyből sarokba vágni az utcaseprőből profi meseszerzővé érő szerző művét.

Mert aztán hamar kiderül, hogy az egyszerű séma - mindegyik rövid szöveg úgy kezdődik: Volt egyszer egy anyuka, aki... - szellemes variációi közé keveredik jófajta szomorúság és okos derű egyaránt. Az eszköztelen nyelvezet és a rövidség szinte minden esetben javára válik a történeteknek, és a sokadik darabnál is kíváncsian futunk neki a földönkívüli, részeges, gonosz-kiabálós, ejtőernyős, bátor és sokféle más anyák életének. Hogy a szövegek szinte kivétel nélkül reprodukálják a klasszikus nemi szerepeket és hogy az anyák legfőbb tulajdonsága majdnem mindig a mindent legyőző, vak szeretet, az jelen esetben nem elsősorban pedagógiai szempontból tűnik elhibázott döntésnek, hanem mert a változatosság rovására megy. A mesék világa ezzel együtt is kényelmesen tágas, nem utolsósorban az olykor a szöveget is szétszabdaló, vegyes technikával készült, autonóm illusztrációknak köszönhetően.

Fordította: M. Nagy Miklós. Vivandra, 2013, 72 oldal, 2800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.