Mostanában nemigen adnak ki "legjobb" nagylemezeket, annál inkább olyan albumokat, melyekben a szerkesztők által legjobbaknak vélt kiadványok borítóját nézegethetjük, némi ismertető kíséretében. Láttunk 100, 200, 303 és 1001 "legjobb albumot", most a mértékadónak tekintett Rolling Stone is előállt (eredetileg 2005-ben) a maga ötszázas listájával, ami a szerény Minden idők legjobb... címet viseli. Mivel úgy vélték, világraszóló vállalkozásról van szó, a végeredménynél elsősorban nem a munkatársak szavazatai számítottak: a szerkesztőség - ahogy felénk mondani szokás - egy "szakmai-társadalmi zsűrit" kért fel, hogy rangsoroljon. Azt nem mondhatnánk, hogy csupa kutyaütőt kerestek volna meg, bár a 271 tagú zsűriben olyan nevek is szerepeltek, mint Britney Spears vagy Lars Ulrich. Ellenben (vö.: ORTT) a Modern Talking fanklub bajor vezetője vagy a miskolci Edda Baráti Kör alapítója nem jött számításba. Ahogy az lenni szokott, a végeredménnyel lehet vitatkozni, csak éppen nem érdemes.
Mondani sem kell - hiszen már Tardos Péter megmondta a Rocklexikon című pártkiadványban (Zeneműkiadó, 1980) -, hogy mindent összeadva a Beatles Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Bandje lett minden idők legjobb lemeze, és talán az sem meglepő, hogy az első tíz között még három Beatles szerepel. Az viszont igazán érdekes, hogy a lista második helyére a Beach Boys 1966-os Pet Soundsát szavazták, amit persze magyarázhatunk azzal is, hogy az értékelésben többnyire amerikaiak vettek részt. Akik ráadásul egyértelműen a klasszikusok értékállósága mellett tették le a voksukat. A Clash London Callingját leszámítva (8. hely) az első tíz 1965-1972 között jelent meg.
Természetesen még számtalan statisztikát össze lehetne rakni a Rolling Stone ötszázasából, de semmi értelme, hiszen abból csak vita lenne, ami viszont azt jelezné, hogy egy pillanatra is komolyan vesszük ezt a kiadványt. Az pedig nagy hiba lenne. A Minden idők 500 legjobb albuma egyszerűen csak egy szép katalógus, első osztályú kiszerelésben. Főleg azoknak, akik ha egy idegen lakásban lemezgyűjteményre bukkannak, azonnal rávetik magukat, és megindul a lapozgatás. De míg a legigényesebb házi kollekcióban is mindig akad egy-két vállalhatatlan darab, a Rolling Stone összeállítása ebből a szempontból már-már makulátlan.
Fordította: Galamb Zoltán. Carthaphilus, 2009, 226 oldal, 6900 Ft
