Könyv

Senki, aki a Hitler-titok megfejtése után ácsingózik, ne reméljen semmit ettől a könyvtől. Ha az elolvasása után valaki úgy is érzi, megtudott róla valamit, közlöm vele: semmit sem tudott meg.

Korán kezdte az életet, korán is fejezte be. 17 évesen már bevitték a rendőrségre baloldali akciózás miatt, 18 évesen Berlinben tanult újságírást, egy évvel később pedig egy fotóügynökség Koppenhágába küldte, hogy lefotózza Trockijt. Utána Párizs - szerelem, megélhetési gondok, aztán a névváltoztatás: Friedmann Endréből Robert Capa lett, majd rövid időn belül, a spanyol polgárháborúban készült felvételeitől kezdve minden idők egyik legnagyobb fotóriportere.

"Az ujjak a gumi alá furakodtak, Hoyt egyre csak nyögött, ahogy csúszott, csúszott, cirógatott..." - a fenti sorokkal kezdődő, és nem nehéz kitalálni, hogyan folytatódó bekezdésért az I'm Charlotte Simmons 2004-ben elnyerte a "legrettegettebb", a "Bad Sex in Fiction" elnevezésű, Nagy-Britanniában évente kiosztott díjat, amivel a kritikusok a "durva, ízléstelen, szükségtelenül részletes, funkciótlan" szexjelenetektől igyekeznek eltántorítani a kortárs szerzőket.

Forgách András legalább nyolcévnyi készülődés, számos folyóiratban publikált részlet után végül megjelentette a maga nagymamás könyvét, üdítő változatosságként az apás könyvek ezredfordulós áradata után.

A nálunk jóformán csak A dzsungel könyve szerzőjeként ismert Kipling a maga korában módfelett termékeny és népszerű író volt. A sors azonban úgy hozta, hogy könyvtárnyi műve mára sokkal inkább a társadalmi, mint az irodalmi emlékezet részévé vált.

A nem csupán hátulgombolósok és még a nyugellátás idején is kamaszlelkületű példányok szórakoztatását megcélzó amerikai képregények magyarországi története kimondottan szomorú história. Nem is történet ez igazán: mindaz, amiről a rendszerváltástól egészen az igen közeli múltig beszámolhatnánk, valójában nem több néhány villanásnál a víz felett.

Az Európai Közösség nemrég ünnepelt ötvenedik évfordulója kellemetlen aktualitást ad e vadonatúj, németül 2006-ban megjelent regénynek. A török származású, de németül író - hírét eddig nagyszerű bűnregényeivel megalapozó - Jakob Arjouni kötete antiutópia és az Európai Unió éppoly szórakoztató, mint keserű szatírája.

Noha a tömegtájékoztatás szegődött cselédeinek általánosságban is szokásuk élénk figyelemmel kísérni a koptológia legfrissebb eredményeit, azért az a grandiózus hírverés, ami a National Geographic Society által tavaly közrebocsátott ókori forrásszöveget környezte, bízvást példátlannak mondható.

"Csak azért lett ez a levelem hosszabb, mert nem volt időm rövidebbet írni." (Pascal: Vidéki levelek, XVI.)

A legkevésbé sem volt mítoszcsináló, mégis több mítosz kialakulásának részese lett. Neve ugyanúgy összefonódott a Hollywoodot felépítő magyarok legendájával, mint a világsikereket fialó vígszínházi hőskorszak történetével. Molnár Ferenc mellett ő volt a másik színházi aranyember, azonban nevét nem hajdan világsikerű színdarabjai, hanem egy megzenésített pantomim és néhány filmes munka őrizte meg az utókornak.

1932-ben született, öndefiníciója szerint "nyugdíjas matematikus, verskomponista". Írásai magyarul Somlyó György, Tímár György, Szigeti Csaba és Seláf Levente fordításaiban jelentek meg különféle folyóiratok hasábjain (2000, Nagyvilág, Pompeji, Szép literatúrai ajándék stb.) Az OuLiPo jelenlegi doyenje.

Már tizenhárom éve halott, de hatása, életműve ma is eleven. Feyerabend már életében legenda lett, gondolatait máig idézik, bár csak kevesen követték őt a senkiföldjére.

Feleségét a forró dobkályha mellé ültették télikabátban, s amikor a széle már pörkölődni kezdett, a parasztgazda aláírta az őt valamiért elítélő papírt. Más alkalmakkor gondosan ápolt pödrött bajszát szálanként tépdesték ki, vagy csak egyszerűen megverték. Hogy miért?

Grigorij Salvovics Cshartisvili grúz születésű orosz japanológus, irodalomtörténész, lapszerkesztő élete derekán úgy dönt, hogy új foglalkozást keres magának. A moszkvai metrón utaztában arra lesz figyelmes, hogy egy hölgy újságpapírba kötött könyvbe temetkezik. Közelebb hajol, s lám, olcsó krimit rejt a borító. Ráadásul a hölgy nem más, mint a saját felesége. "Írj jobbat, ha tudsz!" - mordul rá az asszony.