A nép érdeke így kívánta (Závada Pál: Kulákprés)

Könyv

Feleségét a forró dobkályha mellé ültették télikabátban, s amikor a széle már pörkölődni kezdett, a parasztgazda aláírta az őt valamiért elítélő papírt. Más alkalmakkor gondosan ápolt pödrött bajszát szálanként tépdesték ki, vagy csak egyszerűen megverték. Hogy miért?

Feleségét a forró dobkályha mellé ültették télikabátban, s amikor a széle már pörkölődni kezdett, a parasztgazda aláírta az őt valamiért elítélő papírt. Más alkalmakkor gondosan ápolt pödrött bajszát szálanként tépdesték ki, vagy csak egyszerűen megverték. Hogy miért? Mert a tanyáján álló kilenc eperfa lehullott leveleit nem söpörte össze "időben"? Vagy mert a soros beszolgáltatást a hatóság szerint nem teljesítette megfelelően? Az ürügy mindegy is volt; hiszen egy politikai döntés értelmében a "kulákságot" bármi áron likvidálni kellett. Nagyobbik fiát öt kilogramm kékkő (a szőlő permetezéséhez szükséges szer) "rejtegetéséért" ítélték komlói bányakényszermunkára, de előtte még a község központjában őt bűnözőként ábrázoló plakátokat ragasztottak ki; kisebbik fiának a feleségét pedig rendre azzal zaklatták, hogy a saját érdekében váljon el "osztályidegen" férjétől. Az életerős, hatvanöt éves gazda, miután mindenét - földjét, tanyáját, jószágait - elvették, még 1952-ben belehalt a megaláztatásokba, s nemsokára követte őt a fiúk édesanyja is.

Ez speciel az én közvetlen felmenőim története. De a két megyével keletebbre történteket feldolgozó Kulákprés a Závada család sorsán keresztül róluk, s további ezrekről is beszél. A tavaly ősszel harmadjára megjelent kötet alcíme szerint család- és falutörténeti szociográfia, amely Závada szűkebb pátriájának, a békési Tótkomlósnak az 1945 és 1956 közötti időszakát dolgozza föl. (A mű érdekes abból a szempontból is, hogy egyszersmind a Závada-regények színterét mutatja be; de e motívumtörténeti aspektussal most nem foglalkozom.) Korrekt históriai tájékozódásának köszönhetően Závada könyve azonban jóval több puszta helytörténeti munkánál: a tótkomlósi évtizedek tágabb kontextusba emelése általános érvénynyel tudósít egy létforma, egy társadalmi réteg megsemmisítéséről és eltűnéséről.

A visszataszító (orosz, de még inkább "szovjet" eredetű) kulák szóval jelölt csoportot nem csak a módosabb, 30-35 holdnyi birtokkal rendelkező gazdák alkották; ide tartoztak azok a kisbirtokos, a betevőjükért nap mint nap megharcoló szegényparasztok is, akik alacsony státusuk ellenére is önállóan igyekeztek boldogulni. A "kulákok" ellehetetlenítése nem sokkal a II. világháború után kezdődött, de brutálissá 1947-48 után fokozódott. Magánjavaik elrablása - a kötelező beszolgáltatások, a legrafináltabb címeken kivetett adók és "a dolgozó nép érdekeire" hivatkozva az ún. tagosítások révén - az ellenük folytatott népköztársasági hadjáratnak csak az egyik része volt: azzal párhuzamosan folyt nyilvános meghurcoltatásuk is. A "zsírosokról", a sötétben bujkáló "parazitákról", "férgekről" és fegyverkező szabotőrökről szóló (a Kulákprésben bőven idézett) kolumnás cikkek nyelvezete persze - többek között a Bacsó Péter-féle tréfáskodó feldolgozásoknak köszönhetően - már régóta hat inkább nevetségesnek, mintsem elborzasztónak; holott funkcióját tekintve mindez sokkal közelebb áll a nyilaslapok vagy (későbbi példát hozva) a kivég-zendő tuszik lakhelyét beolvasó ruandai rádióadó világához, mint a Ludas Matyiéhoz.

Noha nagyszüleiről és szüleiről mesél - s közli levelezésüket a legsötétebb évekből -, Závada Pál egyszer sem válik érzelgőssé; beszédmódjában egyszerre van jelen személyesség és távolságtartás, s hogy az arány nem billen el egyik vagy másik irányba, az már elbeszélői tehetségének folyománya. De ez a fajta arányosság teszi hitelessé elemzői magatartását is: a paraszti világ szétverését részvéttel ábrázolja, de e létformát korántsem idealizálja. Nemcsak közösségteremtő és -megtartó erejét mutatja meg, de az egyedi lét kiteljesedését gátló korlátait is; azt, hogy e társadalmi réteg merev tradíciói alig-alig engedtek teret a kulturális-életmódbeli felemelkedésnek; a polgárosodás csak e réteg néhány tehetséges és vállalkozó kedvű tagját jellemezte.

Hogy egy szerves fejlődés során mindez merre mozdult volna el, arra választ már sohasem kapunk. Závada Pál e közeg múltbéli életvilágát és államilag vezényelt felszámolását igyekezett minél hívebben rekonstruálni - sikerrel.

Magvető, 2006, 468 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.