Varázslatos semmiségek

Tasnádi István: A kőmajmok háza

  • Kovács Bálint
  • 2012. június 8.

Könyv


Tasnádi István A kőmajmok háza című ifjúsági regénye 88 oldalon át tartó bravúr: egyszerre olvasható mágikus meseként és realista, "földhözragadt" történetként. A 2012-ben 9-10 éves Kornél és az 1982-ben ugyanilyen idős Gyuri párhuzamos (és persze nagyon is összekapcsolódó) kalandjaiban a szerző mindvégig gondosan ügyel arra, hogy semmiről ne lehessen eldönteni: egy varázslatos, ismeretlen és néha veszélyes világ létezésének bizonyítéka, avagy hétköznapi semmiség. Ez nemcsak technikailag izgalmas (mindig minden apró részletre tökéletesen passzol mindkét, mondjuk úgy: gyermeki és felnőttmagyarázat), hanem az is szép, amit e kettősség "jelent": pontosan leírja, ahogyan egy gyerek felnőni kényszerül, ahogyan szembe kell néznie a dolgok valóságával - mint amikor megtudja, hogy az öreg kutyát nem egy farmra vitték el. Csak épp Tasnádi ennél fontosabb és általánosabb problémákat jár körül: az anyukájával élő Kornél arra keres mágikus magyarázatot, miért nem ismeri az apukáját, Gyuri pedig arra, miért nem sikerül semmit úgy csinálnia, ahogyan elvárnák tőle. Ennél könnyedebben, érthetőbben és szebben talán nehezen lehetne egy gyerekkönyvben körüljárni a témát - és Tasnádi végül nem mondja ki a felnőttek világképének igazságát.

A leginkább drámaíróként ismert szerző gazdag és különleges szókinccsel, a múlt és a jelen ügyes összekapcsolásával teszi még élvezetesebbé regényét, A csodálatos szemüveg zseniális illusztrátora, Herbszt László képei viszont ezúttal kissé unalmasak, túl gyorsan befogadhatóak - de szépek, és legalább technikájukban különlegesek.

Pozsonyi Pagony, 2012, 88 oldal, 2650 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.