Könyv

Tudományos indiánregény

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem

  • Kornya István
  • 2012. október 8.

Könyv


Az indiánoknak nem volt semmi esélyük. Ha együttműködtek, azért, ha harcra keltek a sápadtarcúak ellen, azért. A néhány száz, esetleg pár ezer főből álló törzsek és törzsszövetségek háborúi a fehérek szemszögéből csupán jelentéktelen csaták voltak. Az ócska puskával, íjjal harcoló indiánokat minden győzelmük csak tovább gyengítette.

1860 és 1890 között zajlott le a Vadnyugat, azaz fél Amerika (a Mississippitől a Csendes-óceánig, Kanadától a mexikói határig) meghódítása. Kezdete a déli államok elszakadásával, illetve az amerikai polgárháború kitörésével esik egybe, végpontja az indián megújulási mozgalom, az erőszakmentességet és testvéri szeretetet hirdető Szellemtánc betiltása, valamint az indián háborúkat lezáró Wounded Knee-i mészárlás. Ekkorra a fehérek már túl voltak a keleti parti törzsek (csirokik, sonik, kríkek, huronok, delavárok stb.) megtizedelésén, nyugatra telepítésén. A Mississippi vonalán meghatározott "örök" határon át akadálytalanul özönlöttek be az indiánoknak szerződésileg átengedett hatalmas területekre a telepesek, vasútépítők, postakocsi-vállalkozások, aranyásók, vadászok és a velük tartó népség százezrei. Az írott források is ebből a három évtizedből maradtak fenn a legbőségesebben. Ezek alapján rekonstruálta a történteket Dee Brown (1908-2002), az Illinois University agrár tanszékének könyvtárosa, aki tudományos munkákat és regényeket is írt a Vadnyugatról. Az 1970-ben megjelent Wounded Knee-nél temessétek el a szívem című grandiózus műve bestseller lett, közel húsz nyelvre fordították le, több mint ötmillió példányban kelt el. (Magyarul már 1973-ban megjelent a Vadnyugat története indián szemmel címmel, az ebből hiányzó két fejezetet most pótolták. Később Brown A nagy lovaskaland című regényét és Vasút a Vadnyugaton című ismeretterjesztő munkáját is kiadták.) A könyv hatására - a vietnami háborúban nyakig lévő - Amerika keletkezéstörténetének lelki "vegyértéke" az ellenkezőjére fordult, az erkölcsi iránytű átállítására késztette a büszke nemzetet - olvasható az előszóban. Mi volt ennek az oka?

A könyv minden fejezete a nyugati, keresztény civilizáció képviselői által államilag támogatott jogtiprások és mészárlások sorozatát tárja elénk: egy kontinens őslakosainak módszeres megtizedelését. Brown nem vádol és nem ítélkezik, csupán ötszáz oldalon keresztül következetes: a Vadnyugat meghódításának "dicsőséges" történetét azok nézőpontjából mutatja be, akikre a fehérek nagy mítoszában a gonosz szerepe jutott. Ők többek közt a navahók, a sziúk (dakoták), a komancsok, a csejenek, az apacsok és hős főnökeik, Manuelito, Kis Varjú, Kormos Üst, Geronimo, Nagy Sas, Álló Medve, vagy az olyan, karizmatikus, kifinomult diplomáciai érzékkel és hadvezéri képességgel rendelkező személyiségek, mint az oglala-sziúk vezetője, Vörös Felhő, és a hunkpapák főnöke, Ülő Bika - az egyik utolsó, aki letette a fegyvert, és feladta szabadságát.

Az indián főnökök többsége hamar felmérte: a túlélés érdekében békére kell törekedni. A fehérek azonban az eleve előnytelen és örök szerződéseket rendre megszegték. Brown egy életen át csodálkozott azon az elképesztő bizalmon, amit az indiánok a hatóságok, a washingtoni Nagy Fehér Atya iránt tápláltak.

Brown érdeme, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvek, kormányzati iratok, szerződések, tudósítások, visszaemlékezések, útirajzok, cikkek, hivatalos és magánlevelek mozaikjaiból izgalmas, letehetetlen olvasmánnyá, regényszerűvé gyúrta a nagy történetet. A kötet nem tanulmány, ahogyan a kiadó ajánlja, tudományos használatát nagyban korlátozza, hogy sem személy-, sem helynévmutatója nincs. Megismerjük viszont az indiánok gondolkodásmódját, világlátásának részleteit, élvezhetjük az általuk használt tiszta, egyszerű, mégis sok-sok költőiséggel átitatott nyelvet. És olvasás közben izgulhatunk, hátha egyszer az indiánok győznek...

Fordította: Tandori Dezső. Cartaphilus, 2011, 541 oldal, 2990 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.

Ítélt az utókor

Szerették őket, így az államosításkor maradt 200-200 hold földjük. Később mégis ku­láknak minősültek az utolsó óföldeáki földes­urak, Návay László és testvére, Aranka. Egy cselédjük házában haltak meg. Kúriájukat most uniós pénzből felújítják. Bérelhető lesz, mint a közeli batidai vadászkastély.