Könyv

Utazni élvezet?

Belényi Dániel: Útikalauz modern nomádoknak

  • Svébis Bence
  • 2012. július 4.

Könyv


Mielőtt bárkit is meglepetés érne, le kell szögeznem, hogy Belényi Dániel írása korántsem útikönyv. Sokkal inkább informatív önvallomás, melyben a szerző igyekszik meggyőzni minket, hogy „utazni élvezet”. S persze nem jól szervezett, kényelmes társasutazásokon, hanem hátizsákkal, kötöttségek nélkül, átabotában világot látni. A szabadság nehéz mámora ez, melyben elsősorban önmagunkra vagyunk utalva egy számunkra idegen környezetben. Az erre való felkészülésben nyújt segítséget e kiadvány, mely egyszerre kíván kézikönyv és útirajz lenni.

Voltaképp még azt is írnám, hogy hasznos és élvezetes, ha nem kezdene irritálni rögtön az első lapokon az a tolakodó gesztus, hogy mindenáron rá akar beszélni a szerző az ilyesfajta utakra. Oldalakon át sorakoznak az ellenérvek, melyek azon argumentumokat igyekeznek cáfolni, amelyek az utazás ellen szólnak. És még abban sem vagyok biztos, hogy ne volna meggyőző – ám Belényi írásmódja kifejezetten frusztráló. Próbál humoros lenni, de inkább kínos, próbál laza lenni, de inkább nevetséges, kultúrtörténeti utalásai pedig gyakran elhibázottak. Csak egy példa: az utazás módjait tárgyaló fejezetben azt írja: „[v]onatozni Esti Kornél óta menő dolog.” Miért is?! Mert a nevezetes novellában egy szerelvényen csattan el a bolond lány csókja? Netán a bolgár kalauz története miatt? Kornél nem volt az a tipikusan utazósfajta, ez a félreértés Pacskovszky József filmje óta él, aki előszeretettel mosta át Szindbádot Esti karakterén. Ráadásul a könyv felépítése is csak első ránézésre tűnik jól szerkesztettnek. A különböző témákat felsorakoztató fejezetek közt ugyanis elég sok és gyakori az átfedés. Ez egyfelől abban nyilvánul meg, hogy sok mindent feleslegesen, többször is leír a szerző (többek közt olyan jelentéktelen dolgokat, mint hogy mivel foglaljuk el magunkat a hosszú út során, képes három-négy helyen is megismételni), másfelől pedig akad olyan téma, melynek teljes áttekintéséhez több különböző fejezet információit kell összenézni. Ilyenek például a helyi taxizásról szóló részek.

Ha tehát a fejlődő országok valamelyikét kívánjuk meglátogatni a közeljövőben, érdemes itt-ott fellapozni e kalauzt, ám ha élvezetes útirajzra vágyunk, hamar félre fogjuk tenni.

Jaffa Kiadó, 2012, 248 oldal, 2940 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.