Könyv

Utazni élvezet?

Belényi Dániel: Útikalauz modern nomádoknak

  • Svébis Bence
  • 2012. július 4.

Könyv


Mielőtt bárkit is meglepetés érne, le kell szögeznem, hogy Belényi Dániel írása korántsem útikönyv. Sokkal inkább informatív önvallomás, melyben a szerző igyekszik meggyőzni minket, hogy „utazni élvezet”. S persze nem jól szervezett, kényelmes társasutazásokon, hanem hátizsákkal, kötöttségek nélkül, átabotában világot látni. A szabadság nehéz mámora ez, melyben elsősorban önmagunkra vagyunk utalva egy számunkra idegen környezetben. Az erre való felkészülésben nyújt segítséget e kiadvány, mely egyszerre kíván kézikönyv és útirajz lenni.

Voltaképp még azt is írnám, hogy hasznos és élvezetes, ha nem kezdene irritálni rögtön az első lapokon az a tolakodó gesztus, hogy mindenáron rá akar beszélni a szerző az ilyesfajta utakra. Oldalakon át sorakoznak az ellenérvek, melyek azon argumentumokat igyekeznek cáfolni, amelyek az utazás ellen szólnak. És még abban sem vagyok biztos, hogy ne volna meggyőző – ám Belényi írásmódja kifejezetten frusztráló. Próbál humoros lenni, de inkább kínos, próbál laza lenni, de inkább nevetséges, kultúrtörténeti utalásai pedig gyakran elhibázottak. Csak egy példa: az utazás módjait tárgyaló fejezetben azt írja: „[v]onatozni Esti Kornél óta menő dolog.” Miért is?! Mert a nevezetes novellában egy szerelvényen csattan el a bolond lány csókja? Netán a bolgár kalauz története miatt? Kornél nem volt az a tipikusan utazósfajta, ez a félreértés Pacskovszky József filmje óta él, aki előszeretettel mosta át Szindbádot Esti karakterén. Ráadásul a könyv felépítése is csak első ránézésre tűnik jól szerkesztettnek. A különböző témákat felsorakoztató fejezetek közt ugyanis elég sok és gyakori az átfedés. Ez egyfelől abban nyilvánul meg, hogy sok mindent feleslegesen, többször is leír a szerző (többek közt olyan jelentéktelen dolgokat, mint hogy mivel foglaljuk el magunkat a hosszú út során, képes három-négy helyen is megismételni), másfelől pedig akad olyan téma, melynek teljes áttekintéséhez több különböző fejezet információit kell összenézni. Ilyenek például a helyi taxizásról szóló részek.

Ha tehát a fejlődő országok valamelyikét kívánjuk meglátogatni a közeljövőben, érdemes itt-ott fellapozni e kalauzt, ám ha élvezetes útirajzra vágyunk, hamar félre fogjuk tenni.

Jaffa Kiadó, 2012, 248 oldal, 2940 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.