Nem megyek például
Thaiföldre,
hiába hív A világ legismertebb zseb-útikönyve (helyesen: zsebútikönyve, fogok még a helyesíráson szarözni, nincs jobb dolgom, itthon ülök), ráadásul Kihajtható térképes borítóval, köszönöm, maradok, csábíthat a Pasha Tours exlusive. Arról nem a Berlitz magyar kiadója, Vinkó József Welcome-ja tehet, hogy a könyvet nem viszem magammal Thaiföldre. Pedig megnézném (a könyvet), kibírja-e a ragasztókötés a thaiföldi körutazást vagy akár a repülőutat (Hetente két indulás közvetlenül Bangkokba), hol unalmamban-idegességemben nem forgatom. Nem megyek el a Bussaracum étterembe, pedig ehetnék szárnyast tarógyökérrel, kihagyom a Laicram vendéglőt fekete rablóhalostul, a Royal India Restaurantban sem költöm el a tandoorit. Aperitifet se iszok, a thai whisky igen gyönge, szomjamat nem oltom, Thaiföldön a limonádét rendszerint megsózzák, sört se rendelek, bár ki bírom mondani: bír, thaiul is. Étlen-szomjan nem vágok neki a vörös lámpás negyednek, ahol A nők sem mindig azok, aminek látszanak. A transzvesztitáktól esetleg "többet kaphat" az ember, mint amennyit kialkudott: az AIDS és más nemi betegségek úgyszintén gyakoriak (csak nézzük meg, hány nemibeteg-gondozó van). Harmadik nap: a nemibeteg-gondozók megtekintése, fakultatív. Ilyen programok mellett persze a gyerek is itthon marad, bár Gyereket Thaiföldre vinni olyan, mint kacsát vízre engedni. Hiába kérlel: Apuuu, vigyél el, szigorú vagyok, inkább a kacsát (se) viszem. Mire az út(ikönyv) végére érek, örömmel látom, e kis könyvbe belefért egy Index, megkeresem benne kedvenc helyemet, Wat Phra Kaew Do Toa Suchadaram, sajnos fogalmam sincs, nékem e tájék mit jelent. A sok élménytől gazdagabban (egy árva satangot se költöttem), mosolyogva térek nyugovóra, a legjobban annak örülök, hogy a Nyitva tartás külön van írva.
Bölcsőhelyem körüli utazásom második állomása
Florida,
utam immár nagyobb (könyv)formátumú, de zsebből fizetem, elfér még a zsebben. A Cartographia sorozatának kicsiny darabját hordom magammal (épp csak az nem derül ki, mi a fedőneve a sorozatnak, mely Amszterdamtól Velencéig, keresztül-kasul). Tiszta, levegős (egész Florida felett felhőtlen az ég) a tördelés, a két hasáb közül, a tenger felől fú a szél. Csillagok mutatnak utat, a három *** azt jelenti: feltétlen nézzük meg, a csíkozás (csíkok és csillagok, ó, Ámerika!) jelzi, a legjobb tíz között van a látnivaló, mivel el se megyek, kevés időm van, csak ez utóbbiakat nem nézem meg, például az Art Deco kerületet, a Key Westet, Sarasotát és - nyafogjon bár a gyerek - az idén se megyünk a Walt Disney Worldbe, ne bőgj, ha nem hagyod abba, tévén se nézheted. Az már az én bajom, hogy nem jutok el a Pinellákra, pedig ott Egész évben hódolhatunk a legkülönfélébb vízi sportoknak - az úszástól az izgalmas jet-skiig vagy a vitorlázórepülésig. Embersportemberek, figyelem! Különösen kiváló lehetőség kínálkozik a part menti mélytengeri halászatra is, hiszen a tarponhal már késő tavasszal, kora nyáron megjelenik a vizekben. Ám a lusták sem unatkoznak. A kevésbé sportos, kíváncsi természetű vendégeknek pedig ott az amerikai futball, baseball, kutyafuttatás vagy a jai alai. Hogy ez mifene, nem tudom, de engem már az amerikai futball se érdekel, elég nekem az európai (meg a magyar). Ha már nem megyek Floridába, szeretném olcsón megúszni, föllapozom az Olcsóbb lehetőségek fejezetet, ahol javallják, hogy gyűjtsek különféle kedvezményekre jogosító kuponokat, már a márkakupakot se gyűjtöttem, meg hogy Négytagú családoknak ésszerű olyan helyen megszállni, ahol két dupla ágyat tudnak egy szobában biztosítani, mi hárman vagyunk, aztán gyorséttermekbe zavarnának, melyek az étkezés legolcsóbb módját jelentik, utálom a hamdogburgert, ezeknél már spórolni se lehet, nem utazom.
Nem következnek a
Kanári-szigetek,
elment a kedvem az utazástól a Pegazus Részvénytársaság Polyglott Útikalauzát olvasva, a szemem is belefájdult az apró betűkbe, színes képekkel kényeztetett úri kedvem borong a fekete-fehér illusztrációkon, nem is képek ezek, rajzok, illusztrálta Karl Bauer-Oltsch és Vera Solymosi-Thurzó. Vajh´ hogy kerül egy útikönyvbe agyag pecsétnyomó, agyagos út, ha végigmegyek, miért kell megismerkednünk a teraszos földművelés lankás tájaival, valamint egy ősvulkán hálás fotótémául kínálkozó maradványainak rajzával?! Még a Pegazussal sem utazom a Kanári-szigetekre, Gran Canariára, Fuerteventurára, de Tenerifére se, pedig Domingos most igazolt oda a Portóból, és ottani nemnyaralásom időpontjában a Tenerife otthon játszik. Én is.
Gyerünk, vár
Izrael,
ne várjon. Hiába. A Világvándor Kft. Világjárók sorozatának már a címlapja se járt jól, Útikönyv sorozat, írták vala, beljebb meg Utikönyv-sorozat, véletlenül se találták el a helyes megoldást (megfejtéseket a kiadóba, az övékbe). Ugyanitt - a címlapon - Nazareth szerepel és Betlehem, beljebb Názáreth és Názáret, valamint Bethlehem, eléggé elhíresült nevek, írják rosszul, de egyféleképp. A tenger is meghalt (Holt tenger), és nem támad föl a névmutatóban Holt-tengerként. Nincs névmutató. Vannak viszont Általánosságok, mindjárt az első fejezet, alcímek, sorrendben: Formaságok, Pénz, bank, váltás, Éghajlat, Konyha, Gazdaság, Kibuc, Kifejezések, Ünnepek, Szójegyzék, Szállás, Történelem, Nyitvatartás, Nyelvek, Szótár, a palesztinok, Vallás, Telefon, Közlekedés. Na melyik a kakukktojás? Félve merészkedek beljebb Izraelbe (az Izrael című könyvbe), félelmem elnyeri méltó büntetését. A 600.000 zsidó csikorgatja a fogát, de elfogadja a tervet; viszont az 1.200.000 palesztin (vagy inkább a vezetőik) visszautasítják. Még aznap kitör a háború, a palesztinok sütik el az első puskákat. A zsidók erős motiváiójától (sic!) és szervezettségétől meglepődött arabokat eltölti a félelem és sok falut elhagynak. Alább pedig nagy ívű teológiai, út(szél)i okfejtés: A zsidó vallás lényege egy bizonyos számú elv (a "mitzvoth") tiszteletben tartása, melyet a Torahban leírt zsidó törvény vagy "Halakha" definiál, és melyeket a rabbik a "Talmud"-ban és a "Mishnah"-ban magyaráznak. Ez a több száz elv individuális síkon teljesíthetetlen. A könyvnek szerzője sincs, szaklektor(ok)ért kiáltani dőreség. A könyv (?) természetesen nem tud a palesztin állam megalakulásáról, miért is. Az apró betűktől (is) kicsordult a könnyem, tovább nem tudtam olvasni, szerencsére. Most az egyszer bántam, miért nem utaztam inkább.
Nem utaztam inkább,
Brazíliába
A jó öreg (a könyv jó, a sorozat öreg, már [még] az NDK-ba is ezt vittem) Panoráma nagyútikönyvek 2., átdolgozott kiadását böngésztem, az első változatot se láttam. A könyv már az elején felcsigáz: A harmadkorban alakult ki a Serra do Mar és a Serra da Mantiqueira (mindkettő Sao Pulo államban). A legfiatalabb képződmények, a tengerparti és a folyó menti üledékes síkságok a negyedkorban keletkeztek. Izgatottan lapozok tovább, s nem csalódom. A brazil nép harmadik alkotóeleme az Afrikából behurcolt néger rabszolga volt. Most jön a harmadik! - nem én kiáltok a Copacabanán, ahol A labdarúgás kedvelői egész nap, de főleg délutánonként nagyszerű mérkőzéseket láthatnak. Csak én nem, én éjszaka is, az Eurosporton. Mielőtt bejárnám képzetemben Brazília hegyvölgyeit, Gyakorlati tudnivalók, köztük: Mi kerüljön a bőröndbe? Esernyőt nem kell vinni, nem véd a trópusi esők ellen. Szappannal és törülközővel nem érdemes növelni csomagjaink súlyát, mert azt minden szállodában adnak. Nem is viszek, majd kint teletömöm szappannal és törülközővel bőröndömet. Ha volna. Ha a világ, beleférne.
Végül, nem elvitelre, tapodtat se, helyben olvasásra egy gyönyörű könyv, A világ legszebb helyei sorozatban (nem látom fölsorolva a többit, de Budapestről egyelőre nincs előkészületben)
Velence,
ide se megyek, itt már voltam. Csakhogy érzékeltessem a könyv, a képek szépségét, a címlap leírása a fülszövegben: Az alkonyi fény pasztellszínekbe öltözteti a San Giorgio-bazilikát. És ez így megyen a könyvön végig, a kihajtható szennycímlapon (dehogyis szenny, tiszta, rendes!) Az áttetsző éjszakai égen, amelyet a móló és a Piazzetta romantikus fényszóróinak halovány fényei festenek egy árnyalattal világosabbra stb. A könyv közepén ismét hajtogathatunk, nem kell elolvasni a kísérőszöveget, s ha mégis: A Punta della Dogana és a Santa Maria della Salute templom új fényre kap az alkony lángoló sugarainál, megállék a kanyargó lagúnánál. A szöveg csöpögős (Ha valaki valóban meg akarja élni azt a csodálatos, szinte leírhatatlan élményt, ami a lelkünkben megfogan stb.) és nehézkes (Amennyiben ezt a nagyon labilis ökológiai rendszert illető kérdésben az újítók és a konzervatívok közötti örök vita nem vezet egy tudatosabb magatartáshoz stb.), de a képek csodálatosak. Az obligát Bevezetés és a Történelem itt is kikerülhetetlen, s a képek elragadtatott nézdegélése közben szemet szúr némely köz-lemény: Örökkévalóság és ideiglenesség élnek egymás mellett, mint szerelem és halál gyöngéd összefonódásában, ahogy azt a romantikus, posztromantikus és dekadens irodalom halhatatlanságba öntötte. Ahogy azt Móricka elképzelte. Egy költő veszett el a szerzőben, sajnos, nem örökre. Szerencsére vannak igazi költők-írók, sok az idézet, Goethe, Thomas Mann, Dante s a többiek valamelyest olvashatóbbak. De nen olvasni, nézni kell, nekem a behavazott gondolák a legkedvesebbek, majd télen elutazom Velencébe. Most Velencére, ott is térdig ér a víz, ki se látszom a semmittevésből, Nagy Nyári Olvasmányokat viszek magammal a strandra, ha én nem is, lapozgasson a könyvekben a szél.
Majd írok.
Sajó László
Thaiföld. Berlitz-útkönyvek, Welcome Idegenforgalmi Kiadó, h. n., é. n., 143 oldal, 999 Ft; Carole Chester: Florida. Cartographia, Budapest, 1997, 128 oldal, 780 Ft; Kanári-szigetek. Pegazus Részvénytársaság, Budapest, 1991, 64 oldal, 499 Ft; Izrael. Világvándor Kft., Budapest, 1996, 97 oldal, 699 Ft; Bede Béla-Lempert Márta: Brazília. Panoráma, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1997, 475 oldal, 1920 Ft; Danilo Reato: Velence. Gabo Kiadó, h. n., é. n., 135 oldal, 2990 Ft
(Köszönet az Írók Boltjának, bizonyos Andreának a könyvek kölcsönzéséért.)
