KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Vállán holló

Jurij Andruhovics: Éj Rádió

Könyv

Húsz évvel ezelőtt a varsói egyetem egyik hallgatója megkérdezte a szerzőt, hogy mihez kezdene akkor, ha egyik pillanatról a másikra elvesztené azt a képességét, hogy írjon.

Az ukrán író rövid gondolkodás után azt válaszolta, hogy egy búskomor dalokat közvetítő rádióállomást indítana Bánat Rádió (Radio Sadness) néven. Ebből bomlott ki ennek a regénynek a története, amelyet a szerző 2020-as eredeti megjelenésére már Éj Rádióra keresztelt át. Az 1960-as születésű Andruhovics nem ismeretlen a magyar olvasók számára, a 90-es években kiadott első két regénye nálunk is megjelent (Rekreáció, Moszkoviáda), de olvasható egy Ukrajnáról szóló esszégyűjteménye is Shevchenko is OK címmel.

A regényben az Éj Rádió valóban csak szomorkás dalokat sugároz. David Bowie, Nils Frahm, Klaus Nomi, a Procol Harum és mások búskomor dalai között a rádió szelektora és a történet főszereplője, Joszip Rotszkij meglehetősen szabad stílusban vall életének hihetetlen fordulatairól, zenei karrierjéről és számkivetetten töltött éveiről. A rádióadás dőlt betűvel szedett leirata viszont csak az egyik rétege a szövegnek. Rögtön a könyv elején kiderül, két narrátorral van dolgunk, és a másik a Nemzetközi Interaktív Életrajzi Bizottság megbízottja, aki az egykor legendás Rotszkij keresésére indul, mivel utóbbiról azt sem lehet tudni, hogy mi történt vele az elmúlt években, él-e még egyáltalán.

Rotszkij karrierje a rivaldafényben kezdődött. Fiatalkorában a Doktor Tagabat nevű zenekar vezetője és billentyűse volt, egy meg nem nevezett kelet-európai országban. A frontember az együttes feloszlása után nem túl sikeres szólókarriert folytat, de azután tűnik el igazán a nyilvánosság szeme elől, hogy ugyan arc nélkül, de szerepet vállal a forradalomban, amely egy Smos nevű diktátor hatalmának megdöntésére irányul. (Bár az eredeti regény már négy éve megjelent, kísérteties most az ukrajnai háború eseményeinek ismeretében olvasni.) A menekülni kényszerülő Rotszkij egy Noszorogi nevű városban köt ki, ott indítja el új rádióadását; közben gyanús alakokkal ismerkedik meg, akikről nehéz eldönteni, hogy segíteni akarják vagy éppen gátolni; valamint barátságot köt egy hollóval; a madár nemcsak a szobájába költözik be, hanem a főszereplő egyetlen igazán hű lelki társa lesz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.