KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Vállán holló

Jurij Andruhovics: Éj Rádió

Könyv

Húsz évvel ezelőtt a varsói egyetem egyik hallgatója megkérdezte a szerzőt, hogy mihez kezdene akkor, ha egyik pillanatról a másikra elvesztené azt a képességét, hogy írjon.

Az ukrán író rövid gondolkodás után azt válaszolta, hogy egy búskomor dalokat közvetítő rádióállomást indítana Bánat Rádió (Radio Sadness) néven. Ebből bomlott ki ennek a regénynek a története, amelyet a szerző 2020-as eredeti megjelenésére már Éj Rádióra keresztelt át. Az 1960-as születésű Andruhovics nem ismeretlen a magyar olvasók számára, a 90-es években kiadott első két regénye nálunk is megjelent (Rekreáció, Moszkoviáda), de olvasható egy Ukrajnáról szóló esszégyűjteménye is Shevchenko is OK címmel.

A regényben az Éj Rádió valóban csak szomorkás dalokat sugároz. David Bowie, Nils Frahm, Klaus Nomi, a Procol Harum és mások búskomor dalai között a rádió szelektora és a történet főszereplője, Joszip Rotszkij meglehetősen szabad stílusban vall életének hihetetlen fordulatairól, zenei karrierjéről és számkivetetten töltött éveiről. A rádióadás dőlt betűvel szedett leirata viszont csak az egyik rétege a szövegnek. Rögtön a könyv elején kiderül, két narrátorral van dolgunk, és a másik a Nemzetközi Interaktív Életrajzi Bizottság megbízottja, aki az egykor legendás Rotszkij keresésére indul, mivel utóbbiról azt sem lehet tudni, hogy mi történt vele az elmúlt években, él-e még egyáltalán.

Rotszkij karrierje a rivaldafényben kezdődött. Fiatalkorában a Doktor Tagabat nevű zenekar vezetője és billentyűse volt, egy meg nem nevezett kelet-európai országban. A frontember az együttes feloszlása után nem túl sikeres szólókarriert folytat, de azután tűnik el igazán a nyilvánosság szeme elől, hogy ugyan arc nélkül, de szerepet vállal a forradalomban, amely egy Smos nevű diktátor hatalmának megdöntésére irányul. (Bár az eredeti regény már négy éve megjelent, kísérteties most az ukrajnai háború eseményeinek ismeretében olvasni.) A menekülni kényszerülő Rotszkij egy Noszorogi nevű városban köt ki, ott indítja el új rádióadását; közben gyanús alakokkal ismerkedik meg, akikről nehéz eldönteni, hogy segíteni akarják vagy éppen gátolni; valamint barátságot köt egy hollóval; a madár nemcsak a szobájába költözik be, hanem a főszereplő egyetlen igazán hű lelki társa lesz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.