KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Vállán holló

Jurij Andruhovics: Éj Rádió

Könyv

Húsz évvel ezelőtt a varsói egyetem egyik hallgatója megkérdezte a szerzőt, hogy mihez kezdene akkor, ha egyik pillanatról a másikra elvesztené azt a képességét, hogy írjon.

Az ukrán író rövid gondolkodás után azt válaszolta, hogy egy búskomor dalokat közvetítő rádióállomást indítana Bánat Rádió (Radio Sadness) néven. Ebből bomlott ki ennek a regénynek a története, amelyet a szerző 2020-as eredeti megjelenésére már Éj Rádióra keresztelt át. Az 1960-as születésű Andruhovics nem ismeretlen a magyar olvasók számára, a 90-es években kiadott első két regénye nálunk is megjelent (Rekreáció, Moszkoviáda), de olvasható egy Ukrajnáról szóló esszégyűjteménye is Shevchenko is OK címmel.

A regényben az Éj Rádió valóban csak szomorkás dalokat sugároz. David Bowie, Nils Frahm, Klaus Nomi, a Procol Harum és mások búskomor dalai között a rádió szelektora és a történet főszereplője, Joszip Rotszkij meglehetősen szabad stílusban vall életének hihetetlen fordulatairól, zenei karrierjéről és számkivetetten töltött éveiről. A rádióadás dőlt betűvel szedett leirata viszont csak az egyik rétege a szövegnek. Rögtön a könyv elején kiderül, két narrátorral van dolgunk, és a másik a Nemzetközi Interaktív Életrajzi Bizottság megbízottja, aki az egykor legendás Rotszkij keresésére indul, mivel utóbbiról azt sem lehet tudni, hogy mi történt vele az elmúlt években, él-e még egyáltalán.

Rotszkij karrierje a rivaldafényben kezdődött. Fiatalkorában a Doktor Tagabat nevű zenekar vezetője és billentyűse volt, egy meg nem nevezett kelet-európai országban. A frontember az együttes feloszlása után nem túl sikeres szólókarriert folytat, de azután tűnik el igazán a nyilvánosság szeme elől, hogy ugyan arc nélkül, de szerepet vállal a forradalomban, amely egy Smos nevű diktátor hatalmának megdöntésére irányul. (Bár az eredeti regény már négy éve megjelent, kísérteties most az ukrajnai háború eseményeinek ismeretében olvasni.) A menekülni kényszerülő Rotszkij egy Noszorogi nevű városban köt ki, ott indítja el új rádióadását; közben gyanús alakokkal ismerkedik meg, akikről nehéz eldönteni, hogy segíteni akarják vagy éppen gátolni; valamint barátságot köt egy hollóval; a madár nemcsak a szobájába költözik be, hanem a főszereplő egyetlen igazán hű lelki társa lesz.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Azonnal rohan tovább

A közel 100 méteres rendőrpalota tiszteletet parancsolóan magasodik a környék fölé, üvegablakain szikrázóan csillog a felkelő nap fénye, amint Thuróczy Szabolcs morózusan besétál forgóajtaján.

Apáról fiúra

A Universal-stúdió 1941-es klasszikusából kisarjadó farkasemberfilmek (pl. Egy amerikai farkasember Londonban, 1981; Ezüst pisztolygolyók, 1985; Farkas, 1994) bizonyos értelemben a férfi menst­ruáció és hisztéria gondolatával játszanak.

Lajos bácsinak jár a dicséret

A Képtelen Krónikára más, általunk hallgatott podcastokban többször hivatkoztak ugyan, de mi magunk sokáig nem mentünk utána, noha a történelmi podcast műfaja – amiként a KK is definiálja magát – közel áll a szívünkhöz.

Emlékezetrétegek

A Kiscelli Múzeum templomterében megrendezett életmű-kiállítás több szálon kívánja megragadni, illetve körüljárni Ország Lili (1926–1979) érzékeny és titokzatos művészetét. Ehhez közel 50 festményt és 70 grafikai lapot mutat be, amelyek (néhány kivétellel) a múzeum gyűjteményéből származnak; az anyag különlegessége, hogy mégis lefedi az életmű csomópontjait.

A drogmentes Magyarország  

„A stratégia távlati célként a kábítószermentes Magyarország elérését tűzi ki 2020-ig” – olvashattuk abban a 2013-tól hatályos országgyűlési határozatban, amelyet Nemzeti Drogellenes Stratégiának neveztek el.

60 000

Társadalmi kampányt indított a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amellyel az egészségtudatosságra és az egészségügyi rendszer hiányosságaira hívnák fel a figyelmet. Az utóbbi könnyebben célba talál: aligha akad olyan család Magyarországon, amely ne tudna felidézni valamely rossz tapasztalatot az ellátásról.

Hogy a gyerekek is értsék

A társulat által támogatott, régóta a színházban dolgozó, színvonalas pályázatot benyújtó csapatot kipontozták. Hankó Balázsnak meg se kellett szólalnia, a távolból mintha Vidnyánszky Attila integetne a gyerekeknek. Megkérdeztük az új igazgatót is.

„Távozzatok, aljas ringyók!”

Pár hete újraválasztották Horvátország államelnökét, Zoran Milanovićot. A magát szociáldemokratának nevező Milanović nem szereti sem az EU-t, sem a NATO-t, sem Ukrajnát, és ha teheti, a szétesés felé lökdösi Bosznia-Hercegovinát. Legfontosabb, hovatovább egyetlen életcélja a Horvátországból uniós és gazdasági sikertörténetet faragó kormányfő levadászása. És még rondán is beszél.

Kastély, börtön, szegénytanya

Konkrétan tényleg nem Lázár Jánosék kastélyáig épült út kilométerenként félmilliárd forintból, hanem az M43-as autópálya lehajtójától a nagyfai börtönig. E szakasz előtt és utána azonban olyan kráterek maradtak, amelyek a Holdról is látszanak.