Könyv

Varró Dániel: Akinek a foga kijött

  • Svébis Bence
  • 2011. december 10.

Könyv

Bőséggel el vagyunk látva gyermekirodalommal, kortárs mesekönyvektől roskad a gyerekszoba polca, ám verseket annál kevesebbet lelni. Néhány üdítő kivételtől eltekintve (mint például a viszonylag visszhangtalanul maradt Apám kakasa) jobbára be kell érni az olyan klasszikusok újrakiadásaival, mint a Hóc, hóc katona, a Mesebolt vagy a Bóbita. Varró Dániel ebbe a poétikai résbe ékelte be magát tavaly, amikor közreadta akkor nyolc hónapos kisfia által ihletett gyermekverseit.

 

"Korszerű mondókák" - hirdeti a borító, és valóban mai, realisztikus miliő lengi be e versvilágot. Itt már nem ülnek körben angyalok, nincsenek törpék, vízilányok, s nem nyílik kutya-tár sem. Van azonban elrágni való laptopkábel, széttépni való papírpénz, elveszett fél pár zokni, szappanbuborék, és dögönyözhető macska. Az már szinte természetes és elvárható Varrótól, hogy a legváltozatosabb formákban és stílusokban prezentálja a verseket, így találunk itt népdalátiratot, virgonc felező nyolcasokat, Kosztolányi Boldog, szomorú dalát parafrazeáló leltárverset, mi több, még gyermekfülhöz szelídített limericket is.

 

Hasonlóképpen többfelé szálazható - és ez a kötet legnagyobb érdeme - a versek értelmezési köre. A vidám, játékos dallamok mögött jobbára nem is a gyerekekhez, hanem a szülőkhöz szólnak a versek. A gyerekneveléssel járó hétköznapi bosszúságokat oldja humorrá az irónia és a játékosság. "Gyere, baba, lépcsőt mászni / - homokot az ingből rázd ki! - / fokokon a lábunk caplat, / odahaza megmosdatlak." - áll a Homokozgató című versben. Ugyanakkor a versbeli elbeszélő is folyton változik. Az előző kötethez képest jóval kevesebb a szülői szemszögből megírt költemény, ezúttal túlnyomórészt maga a gyermek az egyes versek megszólalója, így hozva közelebb, értetve meg saját, apró világát - épp úgy, mint mikor Lóci óriás lett.

 

Manó Könyvek, 2011, 34 oldal, 1990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."