Könyékig - Holzwarth-Erlbruch: Mese a vakondról, aki tudni akarta, hogy ki csinált a fejére

  • - urfi -
  • 2013. április 25.

Könyv

A cím mérnöki precizitással rajzolja fel a cselekmény vonalát. Hősünk a kellemetlen eset után nyomozásba kezd, és sorra vonja kérdőre a mező állatait: "Te kakiltál a fejemre?" Végül a bűnöst eléri a méltó büntetés, a vakond "boldogan és elégedetten" bújik vissza a földbe. Téved, aki bármi másra, tanulságra, cicomára, mellékszálra számít. Nem, ez a könyv tényleg kizárólag a szarról szól. Pontosabban a szarás változatosságáról, erről a szédítő gazdagságról, melynek része a galamb fehér kulimásza, a kövér lócitrom, a kerek nyuszibogyó, a kecske karamellszínű gombóca és a zöldesbarna tehénlepény toccsanása.


 

A fordítás, amelynek szinonimáit az imént kölcsönvettük, ötletes, de nem tolakszik a szellemességével. Ezenkívül a történet egyszerűsége és a retró hangulatú rajzok kaján humora tehet róla, hogy a könyvet nem érezzük modorosnak vagy keresettnek. Némi vájkálás után még vélt pedagógiai hasznot is találhatunk, mondjuk a testi működés természetességének elfogadtatását vagy az állatvilág megismertetését a célcsoporttal (2-5 évesek). De a nagyobb gyerekek és a recenzens számára mégis a szar iránti olthatatlan, játékos kíváncsiság teheti szórakoztatóvá ezt a príma üzleti vállalkozást, amelynek keretében a szerzők harminc nyelven több millió példányt adtak már el könyvükből - és persze a folytatás, illetve a színpadi és musicalváltozat sem váratott magára.

Fordította: Győri Hanna. Pozsonyi Pagony, 2013, 32 oldal, 1650 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.