Könyv

Pataki Ferenc: Hosszú menetelés (A Fidesz-jelenség)

  • B. I.
  • 2013. április 21.

Könyv

A szerző egy régebbi interjúban arról beszélt, hogy szociálpszichológusként nagy szerencse megélni olyan horderejű társadalmi változást, mint amilyen a nyolcvanas évek óta Magyarországon zajlik. Nem is tétlenkedett: 1990 óta tudós krónikása a rendszerváltás utáni időszaknak, kötetek sorában elemzi, értelmezi a velünk történteket.

Ebbe a sorba illeszthető legutóbbi munkája is, amelyben azt a "különös történetet" vizsgálja, amely kulcsfontosságú az 1990 utáni fejlődésben; azt a folyamatot, amelynek során a nyolcvanas években indult szakkollégiumi társaság az ország sorsát döntően befolyásoló politikusi csoporttá vált. E kötete annyiban oldottabb, hogy a szerző inkább problémák, lehetséges kutatási irányok sokaságát veti föl (a hatalom- és vezérkultusz forrásvidéke, a fociimádat és a személyiségfejlődés összefüggése stb.); és inkább összegez, mint megfejt. Az összkép ezzel együtt is lesújtó: ha az alakuló új rezsimet diktatúrának nem tartja is (sőt határozottan elveti ezt a minősítést), "demokratikus formákban létrejövő tekintélyuralmi rendszernek" annál inkább. A könyv legérdekesebb részei alighanem azok a fejezetek, amelyek azt tárgyazzák, hogy a magyar társadalomban miért és miként alakult ki fogadókészség egy ilyesfajta megoldásra.

Eddigi hosszú élete során Pataki Ferenc nem egy sorsfordító helyzetet élt át (január 23-án töltötte be 85. évét), így nem véletlen, hogy a hosszú Fidesz-menetelést olykor történelmi analógiákkal illusztrálja. Szemléltető példái azonban elsősorban nem a Kádár- vagy a Horthy-korból valók (mint várnánk), hanem a kései negyvenes, korai ötvenes évek idejéből. Nem azért, mert az ideológiai vagy a politikai berendezkedésben egymásnak megfeleltethető rezsimekről volna szó - hanem a stílusjegyek, a viselkedésminták, a politikai reflexek hasonlósága miatt. Olvassák el, vidámabbak garantáltan nem lesznek tőle.

Noran Libro, 2013, 200 oldal, 2680 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.