Könyv

A fólia fogságában

Mágnes mellett a vas

Kritika

Egyelőre csak a kiskorúaknak szánt kiadványokra vonatkozik a „gyermekvédelminek” titulált törvényhez kapcsolódó rendelet, mely szerint „születési nemnek megfelelő önazonosságtól va­ló eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő” termék csak zárt csomagolásban forgalmazható, illetőleg iskolák és templomok 200 méteres körzetében még úgy sem.

A megbélyegzés hatással lehet a könyvesboltok felnőtteknek szóló kínálatára és az egész könyvpiacra is. Mindenestre most ez az „ártalmas” témákat felvonultató könyv (és az egész sorozat, amelynek a része) „szigorúan fóliázva” jelenik meg.

A 37 írás nagy része novella, többségében kortárs. Mellettük regényrészleteket, illetve személyes beszámoló jellegű, edukációs célú, érzékenyítő írásokat találunk. A szerkesztő a szerzők nemzetiségét és a feldolgozott témákat illetően is törekedett a változatosságra. E törekvésében talán túlzásba is esett: tekintve, hogy a kötet a fent említett homofób és transzfób törvényre válaszul született, szerencsésebb lett volna kihagyni a kiskorúakat érő visszaélést megjelenítő három szöveget. (Normális esetben persze megtartásuk mellett szólna, hogy egy irodalmi antológia elsődleges célja a „polkorrektség” helyett a téma sokrétű irodalmi feldolgozásainak bemutatása lenne.) A szerkesztő, Kőrössi P. József előszavában amellett érvel, hogy a kötetben található meleg, leszbikus, biszexuális és transz történetek az identitáskeresés és a párkapcsolatok mindannyiunkat érintő kérdéseivel foglalkoznak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.