Tévésorozat

Szivacs a lándzsavégen

A gyanú

Kritika

A legbiztonságosabb eltűnni a tömegben – állítja A gyanú első évada, de nem valószínű, hogy ezt magukra is így értik az alkotók.

A streamingfelületek könnyű elérhetősége, „bindzselhető” jellege a thrillersorozatok szaporításának ideális talaja. Kevésbé kompetitív műfaj, mint mondjuk a vígjáték vagy a dráma, mert a szorongáskeltés jóval kevésbé komplex feladat, mint pl. a nevettetés vagy a könnyfakasztás. Egy ilyen szériának nem muszáj (bár nem is árt) mindenáron rálicitálnia versenytársaira ahhoz, hogy hatással legyen a nézőjére. Ha csak annyit sikerül elérnie, hogy a félelem eluralkodjon rajtunk, akkor – lévén ez a legalapvetőbb és legintenzívebb érzelem – már meg is ragadta a befogadót. Épp ezért bár az Apple TV+ új sorozata témájában jócskán emlékeztet például a Mr. Robotra, az emberrablás pedig számtalan alkotásnak szolgált már alapjául, A gyanúnak ezekkel nem kell kötelezően versenyre kelnie ahhoz, hogy jó és élvezhető sorozatként maradjon meg egy ideig az emlékezetünkben. Sőt, még az átélhetőség tekintetében is komoly adu van a kezében: egy politikustól követeli, hogy mondja el az igazat. A siker tehát garantáltnak tűnhet, hiszen ki ne tudna azonosulni ezzel a célkitűzéssel? Az alkotók azonban úgy döntöttek, hogy kétségtelenül hegyes lándzsáikra puha szivacsot tűznek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.