Kiállítás

Tüzesen süt le a Sun

Martin Parr: Strand az egész világ / Life’s a Beach

  • Erdei Krisztina
  • 2022. április 6.

Kritika

Parr akkor kezdett igazán ismertté válni Magyarországon, amikor ide is betörtek a digitális fényképezőgépek.

A művész még analóg technikával készült fotóinak élénk színei és különös képkivágásai előképeivé váltak annak a valóságtól elrugaszkodott tónusokra, furcsa részletekre fókuszáló, a mélységélességet provokatívan kezelő vizualitásnak, amely a korai digitális kamerák hibáiból adódott. „Ez olyan martinparros”, kaptuk meg akkoriban oly sokszor a képeinkre. Annak azonban, hogy a környezetünket hasonló módon képeztük le, elsősorban nem technikai okai voltak, sokkal inkább a tágabb, politikai-gazdasági kontextusban keresendő a válasz. Magyarországon a rendszerváltás utáni fontos és látványos változások miatt ugyanis a mindennapi élet hétköznapi élményeit a művészek is újra érdekesnek, felfedezésre és tanulmányozásra méltónak találták, és ennek dokumentálására kiváló eszköznek bizonyult az olcsó digitális fényképezőgép. A kétezres évek elején a magyar alkotókat mindez éppúgy a fotográfia szerepének újragondolására késztette, mint Martin Parrt a Thatcher-éra legjobb éveiben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.