Színház

A pillanat hossza

Pilinszky János: Urbi et orbi / Síremlék

  • Sándor Panka
  • 2021. december 15.

Kritika

Pilinszky 1971-ben látta A süket pillantása című előadást, ettől fogva színházi gondolkodását alapjaiban határozta meg Robert Wilson, akinek a színházában egyenesen a művészet kulcsát látta, s nagyságát Shakespeare-hez, Homéroszhoz, Bachhoz hasonlította.

Mindezt e darabok esetében sem lehet figyelmen kívül hagyni, így az alkotóknak egyszerre két művészóriás hangját kell hitelesen közvetíteni. A mostani különleges bemutató Pilinszky János születésének 100. évfordulója alkalmából készült, a két ritkán látott egyfelvonásos drámát Szilágyi Bálint rendező-egyetemi tanár az osztályvezető társával, Zsótér Sándorral és a saját osztályával állította színpadra.

Az első rész elején Pilinszkyt halljuk felvételről, az Amiként kezdtem című versét szavalja, majd felgördül a függöny, és megpillantjuk a Fehér és a Fekete Pápát. Az Urbi et orbi – a testi szenvedésről a pápai hatalom átadásának pillanatát örökíti meg. Az agonizáló pápa már a halálra készül, de az összegyűlt tömeg még várja beszédét. Az ellentéteken alapuló (fekete-fehér, jövő-múlt, íratlan-teleírt, szenny-tisztaság stb.) szerkesztés az élet és halál közötti térben nyújtja végtelenné ezt a pillanatot, amikor a pápa megszűnik pápa lenni, „lehetett volna adótiszt is”. Halála után a testi szenvedést követő lelki túlélésről kíván szólni. A szerepek felcserélődni látszanak: a Fekete pápa hal meg képzelt trónján.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”