Tévésorozat

Bácsirománc

Max Mutchnick, David Kohan: Századközepi modern

Kritika

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nem dívik már az ilyesmi manapság, pedig a klasszikus szitkom formátum megnyugtató, otthonosságot sugárzó erejéről már számos elemzés megemlékezett. Ezért nézik újra egyesek végtelenítve a Frasiert, az Öreg­lányokat, a Jóbarátokat, az Office-t, az Agymenőket vagy a Modern családot – kortól, ízléstől, politikai orientációtól függően. Minden kiszámítható és kellemes, az emberléptékű konfliktusok mind megoldódnak a 20–30 perces epizódok végére, néha sírunk, a legtöbbször nevetünk, de az érzelmek mindig kezelhető mederben csordogálnak.

Max Mutchnick és David Kohan (Will és Grace) pontosan értik és szégyentelenül ki is használják az idejétmúlt, mégis kortalan forma adta lehetőségeket. A Századközepi modernben három meleg barát költözik egy fedél alá Palm Springsben, közös cimborájuk halálát követően. Ahogy annak lennie kell, a trió tagjai nem is lehetnének eltérőbb jellemek. Közülük a legidősebb, Bunny (Nathan Lane) gátlásos bugyimágnás, aki önbizalomhiányát önironikus humorral palástolja. Arthur (Nathan Lee Graham) a Vogue szerzőjeként hozzászokott a királyi bánásmódhoz, így egóját érzékenyen érinti, amikor dívás összeférhetetlensége miatt kirúgják a laptól. Jerry (Matt Bomer), a kiugrott mormon légiutas-kísérőként dolgozik és a klasszikus himborecept szerint inkább égszínkék szemeiért és bicepszéért, mintsem az eszéért szeretjük. A nőifehérnemű-bizniszben meggazdagodott Bunny nagyvonalúan magához költözteti két legjobb barátját, de (szerencsénkre) nem számol a bonyodalmakkal, amelyeket ellentétes jellemvonásaik és életvitelük ütközése okoz majd. Mindennek a tetejébe pedig valahogy alkalmazkodniuk kell Bunny halhatatlannak tetsző, örökké zsörtölődő mamájához, Sybillhez (Linda Lavin), aki szintén a pazar villában él.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?