Lemez

Emlékfénybetörés

Barkóczi Noémi: Mindig kések, de hozzád jókor indultam

Kritika

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Barkóczi Noémi új lemezén e képeket idézik az első dal kezdő sorai: „Vasárnap 5 körül a sétálóra bánat ül. Sóhajtva szétterül: »Kerüljetek csak el«” – hangzik a lemondással teli udvarias kérés, ám az ismerős hétvégi melankóliával a zene egyáltalán nem borús. Lebegős szinti- és gitárhangszínek, fülbemászó énekdallamok, jól felépített vokáltémák és feszes húzású dob-basszus összhang vezet be az album keserédes világába, ahol személyes, mégis mindenki számára átélhető emlékfoszlányok találkoznak a generációs közérzettel, és amelyben elmerülve még akkor is lehet mosolyogva bólogatni egy-egy dalra, ha közben emigráló barátainkat vagy rokonainkat juttatja eszünkbe a szöveg: „Kisváros az ország, a szebbek kirepülnek. Nyugatabbra biztosan más a színe a fűnek.”

Noha Barkóczi Noémi harmadik nagylemezének hangulatát továbbra is az a klasszikus énekes-dalszerzői attitűd határozza meg, ami a korábbi megjelenéseire is jellemző volt, az új album mégsem tekinthető szólólemeznek. Noémit a kezdetektől fogva remek zenésztársak veszik körül, de most mintha még hangsúlyosabb lenne, hogy közös alkotás végeredményéről van szó. A 2016-os Nem vagyok itt felvételein még csak Szőke Barna működött közre, a négy évvel ezelőtt megjelent Dolgom volt dalaiban már Gulyás Kristóf is dobolt, aki azóta is tagja Noémi zenekarának. Mellette Bognár Márton basszusgitáros és Szczuka Panka billentyűs-vokalista alkotja a jelenlegi formációt, ők ráadásul szerzőként is fel vannak tüntetve a Mindig kések… dalaiban. A lemezt hallgatva egyértelműnek tűnik, hogy azért működnek annyira jól a számok, mert ezeket nem egyszeri projektekben gondolkodó háttérzenészek, hanem valódi, összeszokott zenekar játszotta fel. Nem is véletlen, hogy Noémi a közösségi oldalain tudatosan „lemezünkként” hivatkozik az anyagra, amelynek rögzítéséért és utómunkálataiért ezúttal is Dorozsmai Gergő felelt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.