Lemez

Emlékfénybetörés

Barkóczi Noémi: Mindig kések, de hozzád jókor indultam

Kritika

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Barkóczi Noémi új lemezén e képeket idézik az első dal kezdő sorai: „Vasárnap 5 körül a sétálóra bánat ül. Sóhajtva szétterül: »Kerüljetek csak el«” – hangzik a lemondással teli udvarias kérés, ám az ismerős hétvégi melankóliával a zene egyáltalán nem borús. Lebegős szinti- és gitárhangszínek, fülbemászó énekdallamok, jól felépített vokáltémák és feszes húzású dob-basszus összhang vezet be az album keserédes világába, ahol személyes, mégis mindenki számára átélhető emlékfoszlányok találkoznak a generációs közérzettel, és amelyben elmerülve még akkor is lehet mosolyogva bólogatni egy-egy dalra, ha közben emigráló barátainkat vagy rokonainkat juttatja eszünkbe a szöveg: „Kisváros az ország, a szebbek kirepülnek. Nyugatabbra biztosan más a színe a fűnek.”

Noha Barkóczi Noémi harmadik nagylemezének hangulatát továbbra is az a klasszikus énekes-dalszerzői attitűd határozza meg, ami a korábbi megjelenéseire is jellemző volt, az új album mégsem tekinthető szólólemeznek. Noémit a kezdetektől fogva remek zenésztársak veszik körül, de most mintha még hangsúlyosabb lenne, hogy közös alkotás végeredményéről van szó. A 2016-os Nem vagyok itt felvételein még csak Szőke Barna működött közre, a négy évvel ezelőtt megjelent Dolgom volt dalaiban már Gulyás Kristóf is dobolt, aki azóta is tagja Noémi zenekarának. Mellette Bognár Márton basszusgitáros és Szczuka Panka billentyűs-vokalista alkotja a jelenlegi formációt, ők ráadásul szerzőként is fel vannak tüntetve a Mindig kések… dalaiban. A lemezt hallgatva egyértelműnek tűnik, hogy azért működnek annyira jól a számok, mert ezeket nem egyszeri projektekben gondolkodó háttérzenészek, hanem valódi, összeszokott zenekar játszotta fel. Nem is véletlen, hogy Noémi a közösségi oldalain tudatosan „lemezünkként” hivatkozik az anyagra, amelynek rögzítéséért és utómunkálataiért ezúttal is Dorozsmai Gergő felelt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.