Könyv

Belülnézet

Gyárfás Dorka–Somos Ákos: AlkalMáté Trupp

Kritika

Máté Gábor 1999-ben indította (még Horvai Istvánnal közösen) színészosztályát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán – később egyetem lett –, s ez az osztály a 2003-as diplomázást követően AlkalMáté Trupp néven hozott létre előadásokat.

Tizennégyen végeztek, öt lány, kilenc fiú. 2004-től nyaranta rendeztek előadásokat, 2007-től valamelyikük személye és élete lett a tárgya az előadásoknak. Időrendi sorrendben Járó Zsuzsa, Szandtner Anna, Kovács Patrícia, Máthé Zsolt, Mészáros Máté, Péter Kata, Száraz Dénes, Gál Kristóf, Dömötör András, Mészáros Béla, Vajda Milán, Fenyő Iván, Cukor Balázs, Jordán Adél volt a célszemély.

Példátlan kísérlet volt, amely megidézte a Színműn folytatott munkamódszert. Őszinte, kőkemény közösségi színház. Mindemellett egyfajta korlenyomat is. A szereplők nagyon különböző utakat jártak be, a legrangosabb hazai kőszínházaktól az elismert vidéki műhelyeken át a magánszínházig. Volt, aki elhagyta a pályát és rendőrnek állt, volt, akiből elismert rendező lett. Önmagukból dolgoztak, azt vitték színre, amit más inkább eltakar. Úgy tűnt, soha nem mismásoltak. Kisebb szükségszerű módosításokkal meg is tartották a fogadalmukat, vagyis nem számított (a Covid-járvány kivételével) sem az évad végi fáradtság, sem a családi helyzetük változása, sem egy csábító nyaralás vagy egy jól fizető filmes munka, így készült olyan előadás is, amelyet a főszereplő nélkül csináltak meg, mivel az eredeti megállapodás szerint arról is kellett darabnak készülnie, aki időközben kiszáll (Száraz Dénes és Fenyő Iván).

Nyaranta körülbelül két hétre vonultak el az osztály tagjai Máté Gáborral és az őket segítő alkotókkal, hogy létrehozzák az aktuális szereplő életepizódját. Más-más hangsúlyt kaptak az előadások: volt, aki a magánéletét, más a karrierjét állította fókuszba, traumák, családi és szerelmi kapcsolatok kerültek terítékre. De valamennyi előadásban több szemszögből is megvizsgálták az adott szereplő életét.

A történet a Zsámbéki Rakétabázison kezdődött, majd praktikus okokból (Orlai Tibor produceri közreműködésével) a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban folytatódott. Az előadásokra komoly bűvészmutatvány volt jegyet szerezni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.