Könyv

Belülnézet

Gyárfás Dorka–Somos Ákos: AlkalMáté Trupp

Kritika

Máté Gábor 1999-ben indította (még Horvai Istvánnal közösen) színészosztályát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán – később egyetem lett –, s ez az osztály a 2003-as diplomázást követően AlkalMáté Trupp néven hozott létre előadásokat.

Tizennégyen végeztek, öt lány, kilenc fiú. 2004-től nyaranta rendeztek előadásokat, 2007-től valamelyikük személye és élete lett a tárgya az előadásoknak. Időrendi sorrendben Járó Zsuzsa, Szandtner Anna, Kovács Patrícia, Máthé Zsolt, Mészáros Máté, Péter Kata, Száraz Dénes, Gál Kristóf, Dömötör András, Mészáros Béla, Vajda Milán, Fenyő Iván, Cukor Balázs, Jordán Adél volt a célszemély.

Példátlan kísérlet volt, amely megidézte a Színműn folytatott munkamódszert. Őszinte, kőkemény közösségi színház. Mindemellett egyfajta korlenyomat is. A szereplők nagyon különböző utakat jártak be, a legrangosabb hazai kőszínházaktól az elismert vidéki műhelyeken át a magánszínházig. Volt, aki elhagyta a pályát és rendőrnek állt, volt, akiből elismert rendező lett. Önmagukból dolgoztak, azt vitték színre, amit más inkább eltakar. Úgy tűnt, soha nem mismásoltak. Kisebb szükségszerű módosításokkal meg is tartották a fogadalmukat, vagyis nem számított (a Covid-járvány kivételével) sem az évad végi fáradtság, sem a családi helyzetük változása, sem egy csábító nyaralás vagy egy jól fizető filmes munka, így készült olyan előadás is, amelyet a főszereplő nélkül csináltak meg, mivel az eredeti megállapodás szerint arról is kellett darabnak készülnie, aki időközben kiszáll (Száraz Dénes és Fenyő Iván).

Nyaranta körülbelül két hétre vonultak el az osztály tagjai Máté Gáborral és az őket segítő alkotókkal, hogy létrehozzák az aktuális szereplő életepizódját. Más-más hangsúlyt kaptak az előadások: volt, aki a magánéletét, más a karrierjét állította fókuszba, traumák, családi és szerelmi kapcsolatok kerültek terítékre. De valamennyi előadásban több szemszögből is megvizsgálták az adott szereplő életét.

A történet a Zsámbéki Rakétabázison kezdődött, majd praktikus okokból (Orlai Tibor produceri közreműködésével) a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban folytatódott. Az előadásokra komoly bűvészmutatvány volt jegyet szerezni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”