Film

Dobbs porrá lett

Anthony Hayes: Arany

  • SzSz
  • 2022. április 27.

Kritika

Ember és természet gyilkos (és persze örök) harca zajlik a szemünk előtt, pont úgy, ahogy nemrég Mads Mikkelsen küzdött az Északi-sarkon (Sarkvidék; 2018), vagy kicsit régebben Robert Redford az óceánon (Minden odavan; 2013).

Hozzájuk képest Zac Efron még semmiképpen sem mondható rutinos szenvedőnek, az ő karrierje épp azon a ponton jár, ahol a tinisztárból lett izomfiú lassan elkezdi komolyan venni a színészi mesterséget. Az általa kétségtelen igyekezettel megformált figuráról (Man One) keveset tudunk csakúgy, mint arról a nem túl távoli jövőről, amelyben a film játszódik: mindent mocsok és por lep be, a reménytelenség pedig az utolsó emberséget is kiszárította az életben maradott kevesekből. A valamire való életlehetőség után kajtató hősünkhöz csatlakozik egy másik dörmögő hangú vándor is, ketten vágnak át a sivatagon, amikor kocsijuk bedöglik, ők pedig egy hatalmas aranyrögöt találnak. Ahol pedig az arany, ott a kapzsiság – egészen hasonló volt az üzenete az azonos című, 2016-os Matthew McConaughey-filmnek, a referenciapont itt azonban minden kincskereső mozik alfája és ómegája, a Fred C. Dobbs szerepében Humphrey Bogarttal felálló A Sierra Madre kincse (1948). Míg azonban John Hustonnál a múlt, a jellemek és az életstratégiák csatájából bomlik ki a dráma, itt a hős hamar magára marad: ő felügyeli a kincset, míg partnere elsiet, hogy megfelelő szerszámokat kerítsen a kitermeléshez.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.