KÖNYVMELLÉKLET

Az idill helyén

Borbély Szilárd: Bukolikatájban

Könyv

Gyászverssel kezdődik és gyászverssel ér véget a 2014-ben elhunyt Borbély Szilárd most megjelent posztumusz kötete. Borbély versei, illetve ugyanígy prózája, sőt drámái és esszéisztikája is a halál kérdését tárgyalják az életmű kezdete óta, és nagyon fájdalmas, személyes fénytörésben az ezredforduló utáni szűk másfél évtizedben még inkább. Ezt az alig száz­ötven oldalas kötetet is elviselhetetlenül sok halál terheli le.

A versek folyóiratközlésben már egy évtizede megjelentek, és a szerző a halála előtt gondosan összeállította a kötet szerkezetét, a versek sorrendjét. 2013-ban NKA-ösztöndíjat is kapott a kötet befejezésére. Nem világos, és erről a könyvben szereplő kísérőszövegek sem tesznek említést, hogy miért váratott magára a kötet megjelenése ilyen sokáig.

Mindenesetre a 21. század első évtizedeinek a legjelentősebb magyar lírikusai közé tartozó Borbély Szilárd minden bizonnyal utolsó önálló verseskötetének megjelenése kétségtelenül jelentős irodalmi esemény. A Bukolikatájban versei Borbély legszélesebb körben ismertté vált munkájával, a Nincstelenek című regénnyel egy időben születtek (az azóta számos nyelven számos kiadást megélt regény 2013-ban, a szerző életében kiadott utolsó műveként jelent meg). A könyv törzsanyagát kitevő tizenhárom hosszúvers (illetve a függelékben közölt kettő is) egészen közvetlenül kapcsolódik a Nincstelenekben elbeszélt világ történéseihez és alakjaihoz. Ezek a költemények tehát ugyanannak az élménynek, a gyermekkori, vidéki szegényparaszti közegnek egy másik műnemben, más keretek közötti feldolgozására tett kísérletnek a végeredményeként is olvashatók. Meglehet, a két kötetet ikerkönyvekként raktározza majd el az irodalmi emlékezet. Nemcsak az egyes szereplők (a szülők mellett hangsúlyos például a Máli nevű figura), az egyes helyszínek (a szatmári síkságon elterülő falu és a környező mezők) és bizonyos epizódok visszatérése, de a szövegek mély rétegében az önéletrajzi emlékezést fikcionalizáló irodalmi feldolgozás hasonló attitűdje is összeköti a két művet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.