Opera

Elég félelmetes?

Britten: A csavar fordul egyet  

Kritika

Ránk tud-e ijeszteni ez az előadás? Britten operája jó zene, ráadásul okos is: rémtörténet egy tizenkét fokú Leitmotif köré építve, Henry James elbeszélése alapján. A nevelőnő, akit két árva mellé rendeltek ki, szellemeket lát a ház körül: az egykori dada és az egykori inas szellemét.

Talán a gyerekek is látják, talán nem; a helyzet mindenesetre reménytelen, mert hiába várjuk, a végén nem érkezik a megmentő, sem apa, sem anya, sem isten. Ha nem is rémülök meg a műtől, akkor gondolkodtasson el, hajszoljon bele a rémképek és tévképzetek útvesztőjébe, miként James a maga hősnőjét. Az eredeti irodalmi mű ugyanis ilyen. Ahogy olvassa az ember, már nem teljesen biztos benne, hogy mitől fél igazán. Leginkább talán attól, amitől a nevelőnő is, hogy tudja, mi történt, s így végső soron magától. A bűntudat abból fakad, hogy érezzük, a bűnről sejtenünk sem szabadna semmit. Ahogy a nevelőnő megfogalmazza (a kisregényben): „Minél többet gondolkozom, annál több minden látok, és minél többet látok, annál jobban félek.”

A kérdésünk tehát nem pusztán annyi, hogy valóban járnak-e kísértetek a kastélyban, vagy az árvák gyámja egy őrültet fogadott-e fel nevelőnőnek. Hanem az, hogy van-e magaslati pont a fikción kívül, ahonnét a kérdés eldönthető; lehetséges-e kívülállóként rámutatni a rejtélyre anélkül, hogy az ítélő maga is részt venne benne. Meg persze az, hogy létezik-e az a totális hatalom, amely erre képes. Henry James kegyetlen játéka arra mutat, hogy nem és nincs: teljeséggel megfoszt attól a bizonyosságtól, hogy a felszín alatt létezne jól strukturált alapja a világnak. Talán Britten is ugyanezt mondaná. A tizenhárom zenészre komponált kamaraopera prológgal és burleszkszerű zongorajátékkal indul, majd fölényes folyékonysággal kezdi beszélni Schönberg tizenkét fokú zenei nyelvét, azt a nyelvet, amelyben nincs dúr és moll, nincsenek tonális kapaszkodók. A csavar fordul egyet mégsem atonális opera, annál fondorlatosabb a szerző: Britten posztmodern tréfája, hogy meggyőz róla: a végén majd hallunk egy szép, kerek dúr akkordot, és minden jó lesz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.