Torrentmozi

Felszabadulásunk ünnepe

Sophie Hyde: Good Luck to You, Leo Grande

Kritika

Rétegfilmnek nevezhető-e egy olyan alkotás, amely a társadalom túlnyomó többségét célozza meg? Vagy ez a hozzáállás inkább egy alapjaiban kirekesztő attitűdöt indikál, ahol a privilégiumokkal rendelkezők komfortja előbbre való, mint az akár nagyobb létszámban élők jólléte? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vet fel két szexjelenet között Sophie Hyde „idősfilmje”.

A gerontofilmek aranykora sok egyéb mellett a fiatal(abb) generációk világlátásának revideálására is kiváló. Tudjuk, hogy vannak ilyen alkotások, sőt világpolgárokként akár hajlandók is vagyunk megnézni néhányat közülük – feltéve, ha olyan A listás színészeket sorakoztatnak fel bennük, akik miatt amúgy is jegyet váltottunk volna (A bakancslista; Minden végzet nehéz; Vén rókák). De van-e elég mély köldök, amely képes lenne elnyelni a tekintetünket, amikor az időskori szex témája valós mélységben merül fel?

Az ötvenes éveiben járó Nancy két éve özvegy, szexuális életét azonban már évtizedek óta gyászolja, ezért meglepő döntésre szánja el magát: felbérel egy férfi escortot. A zavarba ejtően fiatal, tankönyvi férfiideál meg is érkezik, tökéletes teste és mézzel csurgatott szavai a gyönyör helyett azonban csak pánikkal kecsegtetnek Nancy számára, aki komoly harcot folytat magával, hogy meg tudja élni a Leo nyújtotta örömöket.

Bár a filmmel kapcsolatban felmerülő nézői kereslet Emma Thompson főszereplése miatt aligha mentesülhetne a fenti vádtól, de a Good Luck to You, Leo Grande mégis több egyszerű „idősfilmnél”, és a marketingszempontokat leszámítva (egy ideális világban) Thompson neve nélkül is ugyanennyire eladható lenne. A (többnyire) kamaradráma ugyanis nagyon jól dolgozik a két távoli generáció szélsőségeivel, komplementer figuráival ügye­sen feszegeti mindkét csoport komfortzónájának határait.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."