Színház

Kabuki Kőbányán

A megesett hercegnő története

Kritika

A 19. századi Japán egyik leghíresebb írója, IV. Namboku Curuja kabuki színműve nyomán Silviu Purcărete a román nyelvű Radu Stanca Nemzeti Színházban 2018-ban rendezte meg ezt az előadást, hogy még abban az évben elnyerje vele a román színházi szövetség (UNITER) díját, három kategóriában is.

A nagyszebeni társulat 2019-ben, a párizsi Les Halles-ban hatalmas sikert aratott a darabbal, az idei MITEM-en, Budapesten is állva tapsolta meg őket a közönség. A produkció ötvözi a hagyományos japán kabuki műfaját a kortárs európai színházi hagyománnyal, reflektálva a kortárs színházi működésre is: a díszlet elemei az öltözőkből ismert, soros lámpaizzókkal megvilágított tükrös fésülködőasztalok, amelyek előtt hol maga a japán császár ül robusztus valójában, hol fekete lepelbe bújt szellemek. Groteszk elemek uralják a történetet, és amikor a rendező kikacsint, szintén a groteszk eszközét használja, hogy véleményt mondjon a ma színházáról, párbeszédet kezdeményezve az európai és japán kultúra között.

Nem először látjuk a MITEM-re hozott előadásoknál (ilyen volt például a szentpétervári Alexandrinszkij Színház Bűn és bűnhődése is), milyen könnyed, elegáns színjátékkal csalnak mosolyt arcunkra az egyik pillanatban, hogy azután, minden átmenet nélkül kerüljünk a másik oldalra, vagy éppen egyfajta átszellemült hangulatba – ez az előadás is a könnyű és a komoly között egyensúlyoz, mértani pontossággal. Ahogy a gésák, úgy suhanunk végig az estén (itt a lepelszerű szoknyájuk takarásában Segway-n gurulnak) anélkül, hogy uralni tudnánk az érzéseinket. Bábok vagyunk most, akikkel – szerencsénkre – kedvükre játszanak az alkotók. Humorban sincs hiány: a szerelmet vagy a bosszút tálalják elénk viccesen, de fordítva is működik, amikor komolytalan helyzetekben látjuk eltúlzottan drámaian viselkedni a szereplőket. A legfeltűnőbb kicsavarását a valóságnak, ti. hogy az összes női szerepet (még a gésákét is) férfi, és valamennyi férfiszerepet (még a leghírhedtebb banditát is) nő testesít meg, tulajdonképpen egy ősi japán színházi tradíciónak köszönhetjük, a kabuki daraboknak számos jelenete tartalmaz ugyanis erotikus elemeket, ami miatt a nőket nem csupán kitiltották a színházból, de a női szerepeket is érett férfiakkal játszatták el.

A nemek szokatlan leosztása okoz némi meglepetést a prológusnál: elvonja figyelmünket a történésről, hogy eldöntsük, a szerelem két férfi között dúl, vagy csak az egyikük férfi, viszont akkor melyikük. Az első jelentben ráeszmélünk, hogy a nemek felcserélődtek, ennek szellemében megpróbáljuk kikövetkeztetni, mit is láttunk az elején: a páros egyik tagja, Siragikuba miután öngyilkos lesz, a japán kultúrában népszerű Szakura hercegnőként reinkarnálódik, de továbbra is ugyanaz a férfi színész játssza őt (Iustinian Turcu) – majd tizenhét év után, a prológus másik szerelmes tagját, Szeigen apátot (Ofelia Popii) ismét magába bolondítja. A nemek egymáshoz való viszonyát – kihasználva a hagyományt – hangsúlyos kérdésként veti fel az előadás. „A nemek megkülönböztetése a Gonosz műve”, hangzik el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.