Koncert

Utcazene

Ligeti 100: Ligeti találkozik Kurtággal; Ligeti Ensemle, Vajda Gergely, Keller András

Kritika

Mint egy hatásvadász romantikus szimfónia, a BMC Ligeti-fesztiválja is a végére tartogatta a nagy csúcspontokat. (Az első beszámolónkat lásd: Haj, ifjúság, Magyar Narancs, 2023. június 1.) A Ligeti találkozik Kurtággal című koncertet Pierre Charial produkciója nyitotta. A 80 éves, hórihorgas, mutatványosra emlékeztető kintornás még Ligetivel dolgozta ki a mester jó néhány darabjának átiratát.

Ez a látványnak sem utolsó mechanikus orgona roppant meggyőző hangzásban keltette életre a Musica ricercata zongoraciklus több tételét, és az eredetileg csembalóra írt Continuumot. Az ünnepelt fia, Lucas Ligeti a fesztivál több koncertjén is fellépett, s ezúttal bemutatta hangszerét, az elektronikus marimba luminát  is (ez egy MIDI kontroller, amely a marimba felületét használja), ekként szinte a végtelenségig tágítva az egyetlen ütőhangszeres által előadható hangzások lehetőségét. Lukas Ligeti az édesapjától örökölte az afrikai tradicio­nális zenék iránti érdeklődését, és a fesztivál egy korábbi koncertjén elhangzott, Dambangoma című darabjában izgalmasan ötvözte az afrikai és az európai zene hagyományát. A szombati hangversenyen bemutatott, hosszadalmas és kevés invencióról tanúskodó darabjai, valamint improvizációja viszont azt bizonyította, hogy a csúcstechnika vívmányainak alkalmazása nem pótolja az igazi tehetséget.

Sokkal kedvezőbb képet adtak magukról a zongoristaként máris világhírű Nicolas Namoradze kompozíciói, amelyek Ligeti György zongoraetűdjeinek hatását tükröző, formás és magvas zeneszerzői ujjgyakorlatok. Az est második felében Csalog Gábor és Kemenes András villantotta fel az egészen fiatal Ligeti zongorás és négykezes darabjait. Az egész életmű ismeretében tanulságos újra és újra felfedezni, hogy a zseni oroszlánkörmei már e korai opusokban is megmutatkoznak. Ezután pedig valóságos sztárparádé vette kezdetét. A nemzetközi koncertélet legkeresettebb alakjait láttuk, akik hihetetlen, de valóban ezekért a 10–15 percnyi fel­lépésekért érkeztek: tisztelegni

legalább annyira Kurtág, mint amennyire Ligeti előtt. Kim Kashkashian brácsájának gyönyörű, telt tónusa Kurtág Jelek, játékok, üzenetek sorozatából válogatott két kis ciklusban ragyogott fel, amely Ligeti Brácsaszonátájának nyitótételét keretezte. Víkingúr Ólafsson, az izlandi zongorista Bach, Bartók, Mozart és kortárs izlandi szerzők (Snorri Sigfús Birgisson és Sigvaldi Kaldalóns) műveivel társította Kurtág Játékok sorozatának kis zongoradarabjait.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.