Film

Kis nagy érzelmek

Baltasar Kormákur: Érintés

Kritika

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Az Érintésben van kontinenseken átívelő utolsó nagy utazás, világjárvány, tiltott szerelem, történelmi trauma és végzetes diagnózis; könnyedén melodrámába és olcsó könnyfakasztásba torkollhatna, de a rendező, a forgatókönyv és a színészek bölcs visszafogottsága elcsendesítik és elmélyítik a filmet.

Kormákur és Ólafur Jóhann Ólafsson közösen adaptálta az utóbbi 2022-es regényét, amelynek főhőse az özvegy izlandi szakács, Kristófer (Egill Ólafsson). Napjai rutinszerűen telnek üres lakásában, éttermében és a férfi­kórusban, ahol hobbiból énekel. A zsibbasztó monotóniát egy korai Alzheimer-diagnózis töri meg; orvosa azt tanácsolja, gondoskodjon félbemaradt ügyeiről. A férfit ötven éve eltűnt szerelme foglalkoztatja, és elhatározza, felkutatja a nőt. Kettős határidő szorítja: a kezdődő Covid-lezárások, és egyre hanyatló memóriája is lassítják odisszeáját. A film összefonja az idős Kristófer jelenét és múltját, ahol a férfi még gyengéd, komoly fiatalember (a fiatal Kristófert a rendező fia, Pálmi Kormákur alakítja), a London School of Economics diákja épp a politikailag és kulturálisan pezsgő 60-as évek végén. Meggyőződéses marxizmusa szembeállítja az iskola vezetésével és saját diáktársaival is: amikor kigúnyolják idealizmusa miatt, hirtelen felindulásból mosogatófiúnak jelentkezik egy japán étterembe, hogy elveihez híven kétkezi munkásként keresse kenyerét. Döntésében végül nem az eszméi, hanem az étterem tulajdonosának szép lánya, Miko (Kōki) erősíti meg. Kettejük között elkerülhetetlenül szerelem szövődik, miközben a fiú lassan magába szívja a japán konyha és kultúra rejtelmeit. Ám a lány titokzatos múltja és az atyai tilalom szétválasztja őket, Miko és apja egy nap szó nélkül visszaköltöznek Japánba, és Kristófer évtizedekig nem látja viszont.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.