Színház

Lentiből a világot

Burn Out Baby – A hatékony vezetés 6 szabálya

Kritika

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

A nő, aki bejön a színpadra, egyáltalán nem olyan tökéletes, mint a képen, sőt, határozottan zilált benyomást kelt. És nem csak a haja, az egész valója. Ott érezni benne a rosszul sikerült reggeli rutint, a kiöntöttem a kávét, elszakadt a harisnyám, beszorultam egy közlekedési dugóba, a majdnem elkéstem rohanását, és még a mikroportját is túl korán kapcsolták be, így hallhatunk egy fél telefonbeszélgetést is, amelyet nem a nézők fülének szántak.

Az is gyorsan kiderül, hogy itt többről van szó, mint egy rosszul sikerült reggelről. Litkai Gergely monodrámájából mozaikszerűen rajzolódik ki egy középkorú nő életvallomása. Az alaphelyzet szerint vállalati felső vezetőként és díjazott menedzserként a hatékonyság hat parancsát osztaná meg közönségével, azonban már az első (és számára talán a legfontosabb) parancs, a „Ne bízz senkiben!” után elkalandozik a saját élete felé. Gyanítom, hogy a szerző annak idején a kétes hírű zajdai laktanyában lehetett katona, mert a szövegben többször is felbukkan Lenti, ez a laktanya melletti, beszélő nevű határvároska, ahonnan hősnőnk, egy katonatiszt apa gyermekeként sikeresen kitört, míg családtagjai beleragadtak az általa világvéginek látott mocsárba.

A Burn Out Baby azok közé a monodrámák közé tartozik, amelyek mernek egy szinte minden porcikájában ellenszenves főhőst elénk állítani, akivel a néző nagy valószínűséggel nem tud azonosulni. Közben meg kis részletekben mégis, mert ki nem gondolta már a munkahelyén, hogy hozzá nem értő idiótákkal van körülvéve, kinek nem volt elege családtagokból, és ki nem elmélkedett már azon, hogy mégis, mi végre ez az egész mindennapi taposómalom? Az a kényszeresen menetelő, mindent és mindenkit uralni akaró nő, akit látunk, olyasmiket is kimond, amiket talán mi is gondolunk néha.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.