Az utóbbi években Mikyta rajzokat és grafikákat készített. A Glassyard Galéria négy termében bemutatott alkotásoknak két előzményük van; a mesterséges és a természetes környezetben gyűjtögetett szerves anyagok és hulladékok használata, illetve azok az anyag- és technikai kísérletek, amelyeket a művész cseh üvegfúvó üzemek munkatársainak segítségével végzett. Mindezekre rárakódnak még az idő rétegei és az utóbbi két év globális problémái (fenntarthatóság, klímaválság, ukrajnai háború). Bónuszként megjelenik a kamuflázs is, hiszen minden, amit látunk, álcáz vagy elrejt, úgy „csinál”, mintha „valami” lenne, miközben, ha jobban megnézzük, kiderül, hogy egészen másról van szó.
Az első teremben bemutatott sorozat (Terra-Poetic Pieces) darabjai a Covid-járvány „bezárkózási” időszakában készültek, amikor a művész a vidéki faházában ragadt, és az ott található eszközök (ceruzák, tollak) segítségével próbálta valahogy strukturálni és feldolgozni a lelassult időt. Ezek a Mikyta által is álornamentikusnak nevezett rajzok messziről egy nagyon aprólékos keresztszemes kézimunkának tűnnek, amelyek nagyobb elemei vadon élő állatokra vagy erdőrészletekre emlékeztetnek. Valójában balról jobbra írt, miniatűr betűkből szőtt vízszintes szálakat látunk, amelyeket itt-ott megszakítanak a „klasszikus” formák.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
