Kiállítás

Minden bizonytalan

Svätopluk Mikyta: „What time is now?”

Kritika

A videókat és installációkat készítő szlovák képzőművész elsősorban az ún. átrajzolt, leg­inkább újságokban, könyvekben és képeslapokon talált képeken alapuló munkáival vált ismertté. E sikeres, több magángyűjteményben is megtalálható művek nemcsak az emlékeinkben élő, hanem nyomaiban még mindig fel-felbukkanó, a volt szovjet blokk lakói számára nagyon is ismerős vizuális és történeti hagyományait dolgozták fel és írták újra.

Az utóbbi években Mikyta rajzokat és grafikákat készített. A Glassyard Galéria négy termében bemutatott alkotásoknak két előzményük van; a mesterséges és a természetes környezetben gyűjtögetett szerves anyagok és hulladékok használata, illetve azok az anyag- és technikai kísérletek, amelyeket a művész cseh üvegfúvó üzemek munkatársainak segítségével végzett. Mindezekre rárakódnak még az idő rétegei és az utóbbi két év globális problémái (fenntarthatóság, klímaválság, ukrajnai háború). Bónuszként megjelenik a kamuflázs is, hiszen minden, amit látunk, álcáz vagy elrejt, úgy „csinál”, mintha „valami” lenne, miközben, ha jobban megnézzük, kiderül, hogy egészen másról van szó.

Az első teremben bemutatott sorozat (Terra-Poetic Pieces) darabjai a Covid-járvány „bezárkózási” időszakában készültek, amikor a művész a vidéki faházában ragadt, és az ott található eszközök (ceruzák, tollak) segítségével próbálta valahogy strukturálni és feldolgozni a lelassult időt. Ezek a Mikyta által is álornamentikusnak nevezett rajzok messziről egy nagyon aprólékos keresztszemes kézimunkának tűnnek, amelyek nagyobb elemei vadon élő állatokra vagy erdőrészletekre emlékeztetnek. Valójában balról jobbra írt, minia­tűr betűkből szőtt vízszintes szálakat látunk, amelyeket itt-ott megszakítanak a „klasszikus” formák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.