Lemez

Nyert futam

Baráti Kristóf: Bach szonátái és partitái szólóhegedűre

Kritika

Nem szeretem a zenei maratonokat, ám abban van valami nagyszerűség, ha a muzsikus – ahogy a legendás hírnök, aki Athénba vitte a görög győzelem hírét – nagy, kimerítő futása után diadalt jelenthet Bach három-három szonátája és partitája után.

Nem most lett divatos végigjátszani a ciklust, a pionír fidulások, Yehudi Menuhin, Jascha Heifetz és Nathan Milstein egyaránt megcsinálták a maguk 42 kilométerét, meg a magyar származású, de külföldön beérkező Telmányi Emil is, aki korát megelőzve eszkábált magának majdnem korhű, ívelt vonót, és ha engem kérdeznek, a régi nagyok közül senki sem ért nyomába az alulértékelt belga, Arthur Grumiaux játékának. Bach szólóhegedűs műveinek legjobb felvételei az utóbbi években születtek – na, nem az időnként elviselhetetlenül szögletes historikusokra gondolok, hanem Gidon Kremer, Julia Fischer, Hilary Hahn és Christian Tetzlaff lemezeire. Arra azonban alig vállalkozott valaki, amire Baráti Kristóf: két élő – a Verbier Festivalon, egy ragyogó akusztikájú svájci templomban 2016. július 17-én rögzített – koncertjének a felvételét jelentette meg.

Nem kicsit vagány, és a hegedűművész piszmogásra képtelen, ösztön vezérelte munkamódszerével is jobban egybevág, hogy ezt a megoldást választotta. (Jegyezzük meg: 2010-ben, a Berlin Classics kiadásában készült már lemeze ezekből az alkotásokból.) Most mintha az egyszeri nekifutás lendülete és a közönség jelenléte is inspirálná, ahogy belevág a g-moll szonáta (BWV 1001) méltóságteljes nyitányába. Interpretációja nem kifejezetten historikus, ám betartja azokat a technikai elemeket, amelyeket egy modern hegedűsnek illik: alig alkalmaz vibratót, szívesebben formál könnyed, mintsem telítően súlyos frázisokat. Ugyanakkor erőteljes, izmos hangokat csal ki az 1703-as készítésű „Lady Harmsworth” Stradivariból. A gazdagon zengő harmonikusok ugyan időnként elnyomják a részletekben lakozó ördögöket (amiket stúdióban lehetne jobban megmutatni), de felbecsülhetetlenül izgalmassá teszik az egész előadást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.