Tévésorozat

Odavetve

Kamaszok

  • - turcsányi -
  • 2025. március 19.

Kritika

Philip Barantini a technika ördöge, nyilván. Egysnittes rendező.

Előző nagy sikere, a 2021-es Forráspont (amelyet 2019-es rövidfilmjéből növesztett, s 2023-ra már négyrészes sorozatot is fialt) ugyancsak egy beállításból állt, s nem is csupán a technikázás gyönyöréért, hanem a mű szolgálatában (egy séf nehéz estéje a konyhán, Stephen Graham szokás szerint virtuóz játékával). Klausztrofób emberi dráma volt, feszültséggel, katarzissal s még valamiféle feloldozással is, de e mostani vállaláshoz képest egy lelki vidámpark, könnyített menet.

A négyrészes Kamaszok, amelyen Graham már íróként is dolgozott, egyenesen az emberi életnek megy neki, fejjel és tiszta erőből: a létbe vetettség tetemrehívása ez, részenként ugyancsak egy levegővétellel. S még csak különösebb koreográfiai mutatványokat sem igényel a művelet, néha váltunk egy szembejövő alakra, de semmi különös, csak ott van az a rohadt kamera a nyakunkon, s az amúgy eszelős feszültséget az elviselhetőség határáig fokozza.

A kora reggeli órákban állig felfegyverzett rohamrendőrök törik rá a lakást egy átlagos brit kisváros tök átlagos családjára, apa, anya, gyerekek, tizenhárom éves fiú s egyetemista nővére, mindenkit a földre parancsolnak, s közlik, hogy a kisfiúért jöttek, akit gyilkossággal gyanúsítanak. Innentől megy minden, mint a karikacsapás, a rendőrség pontosan, precízen, nagy szakmai rutinnal teszi a dolgát, még gabonapelyhet is kap a holtra vált gyermek (a holtra vált szülők kávét) az őrsön, orvosi vizsgálat, ujjlenyomatvétel, megjön a kirendelt ügyvéd, kihallgatás. Mindenki profi, az ügymenet szerves része a gyanúsított jogainak a tiszteletben tartása, mindenki kínosan ügyel is rá, s csak a vak nem látja az egész folyamat lelketlenségét. Persze az is marha, aki itt keresi a lelket. A gyanú szerint a fiú előző este hét késszúrással megölte az utcán az osztálytársnőjét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.