Könyv

Amikor a világ félrement

Szalay-Berzeviczy Attila: A nagy háború százéves nyomában – Szarajevótól Trianonig; 1–2. kötet

Kritika

Az I. világháború előtti ötven év nem csak Magyarország, de az egész világ számára páratlan javulást és gyarapodást hozott.

A földrajzi felfedezésekre és a technikai haladásra építve (a néhány kivételtől eltekintve) jó szándékú kormányok felszámolták a rabszolgaságot, radikálisan visszaszorították a járványokat, javították a munkásság életkörülményeit, csökkentették az analfabetizmust, kezdték bevezetni a társadalombiztosítást és a nyugdíjat, utak és vasutak kapcsolták be a gazdasági vérkeringésbe a korábban alig megközelíthető területeket (Ázsiát és Afrikát is beleértve), az ember meghódította a levegőt. Az optimisták már az örök béke beköszöntéséről értekeztek. És akkor egy terrorista pisztolylövése nyomán lángba borult a világ, és bekövetkezett egy olyan politikai, gazdasági és társadalmi katasztrófa, amelynek a következményei máig nem múltak el. Ezt a világháborút, annak minden szenvedésével, pusztításával, az emberi kegyetlenség és hősiesség megrendítő példái­val, szinte átélhetjük ennek a különleges könyvnek a segítségével.

Szalay-Berzeviczy Attilát sokan elsősorban a Budapesti Olimpiáért Mozgalom civil egyesület elnökeként, illetve a Budapesti Értéktőzsde korábbi első embereként ismerik, de kevesen mint fotóművészt, aki páratlan emberi teljesítményeket örökít meg. Sokoldalú érdeklődésének és tehetségének a szintézise volt, hogy bejárja az I. világháború valamennyi hadszínterét, a nagy csaták színhelyét, a hősi halott milliók temetőit és emlékműveit, hogy ezek mai állapotát fényképen mutassa be. Felvette a kapcsolatot helyi hagyományőrző társaságokkal, velük együtt újra lejátszotta, mint­egy átélte a több mint száz évvel ezelőtt történteket, és ezt 2022-ben, illetve 2024-ben két vaskos kötetben jelentette meg, magyarul és angolul, szöveggel és képekkel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.