Könyv

Rohanunk a forradalomban

Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben

  • Szekeres Nikoletta
  • 2021. június 2.

Kritika

A történelmi regény régi hagyományra tekint vissza az ifjúsági irodalomban is. A Pagony kiadó új sorozata, az Abszolút töri ezt a rugalmasságot használja ki, miközben reagál arra a jelenségre is, hogy a kötelezőként vagy ajánlottként olvasandó történelmi regényeket egyre kedvetlenebbül veszik kézbe a diákok.

Ezek a szövegek nem feltétlenül az irodalmi kísérletezés terepei, nem is mindig a legmagasabb szépirodalmi igénnyel íródnak, de jó esetben segítik az ismeretek beépülését, szórakoztatnak, sőt irodalmi jelenségek bemutatására is alkalmasak. A sorozatban megjelenő regényeket az időutazás mostanában különösen közkedvelt motívuma kapcsolja össze. Adott egy suli, ahol a büfés néni titokban mindenféle korokból hozza csodás portékáit az iskola kertjében álló fán keresztül; itt járnak át az egy osztályban tanuló gyerekek egyik világból a másikba. Mészöly Ágnes A királyné violája című könyvében Mátyás király korába, Wéber Anikó Az ellenállók vezére című regényében a kiegyezés korába vezeti olvasóit. Ez az alapfelállás megelőlegezi azt is, hogy a történelmi kalandozások mellett mélyebben megismerhetjük egy osztály, azaz egy gyerekcsoport életét is.

A Kórház az osztályteremben az 1956-os forradalom idejébe kalauzol minket. A könyv szerzői utószava szerint Kiss Judit Ágnest az a kettőség érdekelte, amit gyerekként megtapasztalt az ő diákkorában még ellenforradalomként tanított ’56-tal kapcsolatban. Később tanárként szembesült azokkal a hiányokkal is, amelyek a mai gyerek fejében képződtek meg. A regényben négy osztálytárs utazik vissza a múltba azért, hogy az egyikőjük, Lóri dédapját, a forradalom után disszidáló, de terhes kedvesét Magyarországon hagyó tékozló őst megkeressék. A gyerekek az időben visszarepülve megvillantják némileg hiányos történelmi ismereteiket, azt az olykor komikus „tudást”, amelyet a tankönyveik vastag betűs kiemelé­sei­ből, a monoton tanári zanzákból összeszedtek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.