Film

Vezető és Megvezető

Joachim A. Lang: Goebbels, a manipuláció művészete

  • 2025. május 7.

Kritika

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

A Führer gondosan felépített imázsáról és a szervezett rajongásról Joseph Goebbels propagandaminiszter, egy ambíciójában sértett (íróként éppolyan tehetségtelennek bizonyult, mint Hitler festőként), pszichésen sérült (patológiás nárcizmus), testileg fogyatékos (dongaláb), alacsony növésű, az általa propagált „árja fajú” férfiideálnak sem külsőségeiben, sem életvezetését tekintve meg nem felelő akarnok gondoskodott. Felismerte a propaganda szerepét: nélküle Hitler, akinek egy kormányválság következtében hullott ölébe a kancellárság (könnyen befolyásolhatónak vélt politikusként), nem tudta volna elhitetni, hogy a német nép választotta őt vezérének. A náci hatalomátvétel után gigantikus rendezvények (felvonulások, pártnapok, sőt még az olimpia is) hirdették a Führer dicsőségét, megjelenítve azt minden kommunikációs csatornán, a hírközlő fórumoktól a művészetekig. Goebbels műve, hogy nem csak a kezdetben nagyon is sokszínű és irányultságú németség fogadta el az életük hagyományos kereteit mindenestől felforgató Hitlert (lelkesen, megalkuvással vagy beletörődve), de külföldön is sikereket arattak a náci propagandafilmek (maradjunk most ennél a műfajnál), és nem is csak a Hitlert dicsőítők: a Leni Riefenstahl-féle Az akarat diadala és az Olimpia után a durván antiszemita Jud Süsst (Veit Harlan, 1940) is ünnepelték a velencei fesztiválon – az akkor még filmkritikus Antonioni (igen, a Michelangelo) ekképpen áradozott: „Nem habozunk kijelenteni: ha ez propaganda, akkor üdvözöljük a propagandát. Ez egy meggyőző, tömör, rendkívül hatásos film.”

Joachim A. Lang dokumentumokon, jegyzőkönyveken, a grafomán Goebbels naplóján alapuló munkája voltaképpen egy prémium kategóriás ismeretterjesztő film. A magánélet csak annyiban jelenik meg, amennyiben példát szolgáltat arra, mennyire vették a nácik komolyan a saját elveiket: Hitler személyesen beszéli le az (akkor még csak) ötgyerekes apaként a tiszta faj szaporításában élen járó miniszterét arról, hogy elhagyja feleségét egy cseh (tehát szláv, még jó, hogy nem zsidó!) színésznő kedvéért. A film jobbára párbeszédekből, illetve különböző hallgatóságok előtt tartott beszédekből, értekezletekből áll, amelyek viszonyba kerülnek többnyire ismert, de a náci gondolkodás kontextusában még nem látott archív felvételekkel. Ebbe az embertelen logikába avat be a film.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.

Éltanulók

Az elmúlt években Magyarországon is részben marketinges buli lett a Budapest Pride, ám most, hogy a kormány betiltaná a felvonulást, elkezdtek mellőle eltűnni a multik. Úgy tűnik, idén a legnagyobb látható partner Budapest önkormányzata lesz.

Kutyaharapást szőrivel

Néhány milliárd forint és a működő külföldi módszer átvétele kellene a kóborkutya-állomány felszámolásához. A kormány ehelyett szigorú szabályokat hozott, amelyek irreálisan nagy büntetést szabnak ki a vétkes gazdákra, az önkormányzatok pedig nem tudják az előírásokat betartatni.

Néha vízbe vetnek

Valaha 50 ezer hektáron termeltek rizst Magyarországon, most 2300 hektár a teljes vetésterület. Ez a növény ötször annyi munkát igényel, mint a kukorica, viszont kevésbé érzékeny a klímaváltozásra. Az elárasztott rizsföldek sajátos módon hatnak a környezetükre.