Tévésorozat

Hurrá, itt a gyár!

The Studio

Kritika

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Aztán 2023-ban jött a színészek és forgatókönyvírók történelmi léptékű sztrájkja. Hosszú időre leállt az egész show-biznisz. S akkor még nem beszéltünk a Los Angeles-i erdőtüzekről vagy arról, hogy a város egyre megfizethetetlenebb, így a produkciók jó része már inkább Georgia államba, New Yorkba vagy épp Prágába, esetleg Magyarországra költözött.

Az a Hollywood, amelyet a The Studio bemutat, más tészta: pezsgő dzsungel, ahol nem tudunk úgy eldobni egy kólásüveget, hogy az ne egy világsztárt találjon el. Egy picit ütött-kopott is ugyan, de őrzi patináját; dekadens, képmutató, őrült, becsvágyó és szexista. Ott van a levegőben a 30-as évek pezsgő- és kokainszaga, amely Damien Chazelle Babylonját is meghatározta (még a film zaklatott, jazzes háttérzenéjét és kapkodó kameramunkáját is lekoppintották); Robert Altman A játékos című filméjének cameókkal kitömött, kiábrándult iróniája ugyanúgy érezhető itt, mint a Törtetők ártatlan sztármániája.

Egy ilyen Hollywood tetejére ül fel hősünk, Matt Remick (Seth Rogen), amikor a Continental Studios vezetője lesz, miután egy szuperhős-filmből többmilliárdos franchise-t varázsolt. Valójában nem vezető alkat, igazi people-pleaser, akinek az a legfontosabb, hogy mindenki kedvelje őt. Ám a sorozatból kiderül, hogy egy stúdióvezető munkájának nagy részét az teszi ki, hogy emberekre taposson, projekteket lehetetlenítsen el, és a lehető legtöbb helyen spóroljon, hogy még több pénzt kereshessen. Matt jó szándékú film­rajongó, sztárok után nyálát csorgató tökkelütött, aki feszt bajba keveri magát: képtelen nemet mondani a nagy rendezőknek, de a részvényeseknek is. Szélmalomharca a filmmel egyidős probléma körül fodrozódik: szerzői film vagy közönségfilm?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.