Aztán 2023-ban jött a színészek és forgatókönyvírók történelmi léptékű sztrájkja. Hosszú időre leállt az egész show-biznisz. S akkor még nem beszéltünk a Los Angeles-i erdőtüzekről vagy arról, hogy a város egyre megfizethetetlenebb, így a produkciók jó része már inkább Georgia államba, New Yorkba vagy épp Prágába, esetleg Magyarországra költözött.
Az a Hollywood, amelyet a The Studio bemutat, más tészta: pezsgő dzsungel, ahol nem tudunk úgy eldobni egy kólásüveget, hogy az ne egy világsztárt találjon el. Egy picit ütött-kopott is ugyan, de őrzi patináját; dekadens, képmutató, őrült, becsvágyó és szexista. Ott van a levegőben a 30-as évek pezsgő- és kokainszaga, amely Damien Chazelle Babylonját is meghatározta (még a film zaklatott, jazzes háttérzenéjét és kapkodó kameramunkáját is lekoppintották); Robert Altman A játékos című filméjének cameókkal kitömött, kiábrándult iróniája ugyanúgy érezhető itt, mint a Törtetők ártatlan sztármániája.
Egy ilyen Hollywood tetejére ül fel hősünk, Matt Remick (Seth Rogen), amikor a Continental Studios vezetője lesz, miután egy szuperhős-filmből többmilliárdos franchise-t varázsolt. Valójában nem vezető alkat, igazi people-pleaser, akinek az a legfontosabb, hogy mindenki kedvelje őt. Ám a sorozatból kiderül, hogy egy stúdióvezető munkájának nagy részét az teszi ki, hogy emberekre taposson, projekteket lehetetlenítsen el, és a lehető legtöbb helyen spóroljon, hogy még több pénzt kereshessen. Matt jó szándékú filmrajongó, sztárok után nyálát csorgató tökkelütött, aki feszt bajba keveri magát: képtelen nemet mondani a nagy rendezőknek, de a részvényeseknek is. Szélmalomharca a filmmel egyidős probléma körül fodrozódik: szerzői film vagy közönségfilm?
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
