Színház

Viszonyítási pontok

Eleanor Bishop és Karin McCracken: Igen, igen, igen!

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

A negyedik fal teljes hiánya miatt Grisnik Petra a kamaszokkal már az előadás „hivatalos” kezdete előtt is folyamatosan kommunikál. Noha egy színész sosem civil a játék közben, mégis, Grisnik (olykor túlzó, de nem zavaró) természetességgel segít QR-kódot beolvasni, jelszót megadni, kapcsolatba kerülni. Aztán egy zenei betét után fellép a színpadra, és az előadás „hivatalosan” is kezdetét veszi.

A Rupp Anikó által fordított dráma az egyre fiatalabb korban felmerülő problémát, a szexuális erőszak kérdését és a testiséggel való ellentmondásos viszonyrendszert járja körül. A csupasz színpadot csak két LED-oszlop, a háttérben egy vetítővászon és a nagyon is átlagosan felöltözött Grisnik tölti meg. A téma nehéz, a megcélzott 14–17 éves korosztálynak pláne, és erre fel is készíti közönségét a színész, mielőtt bármibe is belekezdene. Ez a párbeszéd, a nyílt kommunikáció, az „itt számít a szavad, a véleményed” hangulata jellemzi az egész előadást, amely a fókusztémáját két lány történetén keresztül járja körül. Az egyik lányt – és az ő történetének a szereplőit is – Grisnik játssza a színpadon, a tőle már ismert erős, ügyes és frappánsan megoldott jellemformálással.

Az egyik lány történetének a végkifejlete adja az előadás címét: megmutatva, hogy ha kölcsönös beleegyezésen és tiszteleten, egymás határainak elfogadásán alapul, a szex önmagában jó és boldog valami, innen a felszabadult igen. Grisnik a happy endes cselekményrészletet széttárt karral, pörögve fejezi be, a (kölcsönös) szerelem és a (tényleges beleegyezésen alapuló) jó szex felemelő érzésének kifejezéseként.

A másik lány története az ellenpélda. Nála a szeretkezés kikényszerített, a kezdeményező fél nem veszi figyelembe az érzéseit, és a (kamaszos) flörtből erőszak lesz. E lány történetét csak chatrészleteken keresztül ismerjük meg, a felolvasásban önként közreműködő diákok segítenek.

Ezzel a megoldással az alkotók nemcsak az ítélkezést kerülik el, hanem egy újfajta élményt is adnak a fiataloknak. Megmutatják, hogy a színház nem elefántcsonttorony, hanem egy jól működő és működtethető szerkezet világosítókkal, technikusokkal, színpaddal és dialógusokkal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.