Lemez

World music: a végzetnek

  • Marton László Távolodó
  • 2021.06.09 21:00

Kritika

...kiemelt szerep jut körképünkben, de szót kér a táncparkett és egy halott királynő is.

Carola Ortiz: Pecata Beata Carola Ortiz kortárs katalán költőnők verseit énekli harmadik szólóalbumán. Ezek a versek a végzetes vonzalomról vagy annak fájdalmas hiányáról szólnak: a mítoszok szirénjeiről és boszorkáiról, illetve a halandók csalódásairól és magányáról. Bármiképp is, egy jó adag szenvedély és drámaiság fűzi össze őket, szóval Carolától egy meglehetősen felkavaró csokrot kapunk. Szokás szerint ezúttal is mindent megtesz, hogy műfaját tekintve belőhetetlen legyen, nincs az az erős befolyás, amit ne mosna el egy másik, legyen az buleria, habanera, tangó, fado, jazz vagy experimentális kamaramuzsika. Időnként a vonósok, máskor a gitárok vagy éppen Carola klarinétja kerül előtérbe, de ez a nagy változatosság nem torkollik valami felszíni változékonyságba; és mire megkerüljük Carola univerzumát, üresjárat nélkül ér véget az album. Kedvencünk a Corro per la nit és a Visc per no morir című száma, de a többinek is felettébb keser­édes, vagyis finom íze van. (Microscopi, 2021) 

 

Balkan Taksim: Disko Telegraf Az elektronikus alapokra helyezett Balkán – röviden a Balkan Beat –, köszönjük szépen, megvolt már évekkel ezelőtt rogyásig… Na de a Balkan Taksim egészen más… Az most a szabályt erősítő kivétel. 2019-ben elég volt két kislemezzel jelentkeznie, s már vadul lelkesedett érte a BBC Radio, a Songlines és még egy rakás rangos fórum. Hát hogy van ez?

Ez úgy van, hogy a bukaresti Sașa-Liviu Stoianovici és Alin Zăbrăuțeanu a Balkan Beattől függetlenül, és annál jóval mélyebben kötődik a Balkán zenei hagyományaihoz és az azoktól elválaszthatatlan életmódhoz. Nem a könyvtárakban, hanem a román, bolgár, török, macedón, szerb s a többi falvakban kutatják forrásaikat, és minden hang mögött emlékezetes utakra és sorsokra találnak. Egyszóval: megszállottak az urak. És jól hallhatóan zenészként sem akárkik.

„Mintha a Massive Attack együtt játszana a Taraf de Haïdouksszal” – írja róluk egy ismertető. És tényleg: a tradicionális hangszerek, az archaikus ritmusok, a high-tech és a pszichedélia együtt érvényesülnek ezen az albumon. Ha feldobom, folklór, ha leesik, elektronikus tánczene – de egyre megy: mindkettő veretes. (Buda Musique, 2021)

MaNcs

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A bizonytalanság tudománya

  • Fekete Émi

Betlen Anna a nemváltoztatás és transzmozgalom kritikusaként minősítette a nemi egyedfejlődésről, az interszexualitásról, valamint a nemi átalakító kezelések egyes egészségügyi kérdéseiről szóló írásaimat. Bírálata szerint „nagyrészt fikciókra, tisztázatlan, átgondolatlan állításokra” alapoztam tételeimet. 

Az örök másodikok

  • Nagy István

Hiába számít Wales legsikeresebb együttesének a Manic Street Preachers, a top pozíció eddig csak egyszer, a This Is My Truth Tell Me Yoursszal jött össze nekik a brit albumlistán, és annak is már 23 éve.

Ismétlő órák

  • Bacsadi Zsófia

1921. szeptember 27-én született Jancsó Miklós, a magyar mozgóképkultúra sokat vitatott főalakja. Legfőbb ideje, hogy utánanyúljunk, amíg nem távolodik túl messzire.

Kosztümben

  • TPP

A Füst Milán-regény adaptálásával régi álmát valósítja meg a hosszú kihagyás után a filmezéshez a fesztiváldíjakkal elhalmozott, Oscar-jelölt Testről és lélekről című filmmel visszatért, ekként nagyobb s drágább tervek megvalósítására jobb eséllyel pályázó Enyedi Ildikó.

Álljunk meg egy szóra!

  • Novák Piroska

Husz Ágnes keramikusművész 1994 óta él és dolgozik Japánban. A Tomeishi-projekt, egy nemzetközi színtérre tervezett utazó kiállítás tavaly debütált Tokióban. A budapesti helyszínre érve az anyag már olyan friss és helyspecifikus darabokkal is bővült, amelyek a nyáron készültek Kecskeméten, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban.

Szörnyeink

  • Rádai Andrea

Ritkán fordul elő, hogy epikus mű színházi adaptációja nem hagy hiány­érzetet maga után. A Káli holtak ilyen, sőt a feldolgozás bizonyos értelemben meg is haladja az alapjául szolgáló regényt, de legalábbis megoldásokat kínál a szöveg vélt vagy valós problémáira.

„Két évig pihentem”

  • Csáki Judit

Lassan negyven éve a Katona társulatának tagja. Most leg­újabb bemutatója, a Káli holtak kapcsán kérdeztük a hosszú szériákról, a pihenésről és a színház szerepéről.

„Remélem, vicces”

Humor, irónia, szokatlanság keveredik az alakjában. Kaposváron végzett, tagja volt Bodó Viktor társulatának, majd szabad­úszóként számos – főleg független – produkcióban dolgozott, amelyek közül talán A halál kilovagolt Perzsiából volt a legki­emelkedőbb. Útkeresésről, stand-upról, és az egykori SZFE-ről is beszélgettünk.

„Mintha egy démon”

  • Szentgyörgyi Rita

A római székhelyű NoGravity Company alapítója egyedülálló összművészeti előadásokat hoz létre saját fejlesztésű színházi gépek és koreográfiai technikák segítségével. A társulat a megújult Budapesti Őszi Fesztiválra, a Dante halálának 700. évfordulójára tervezett Infernóval érkezik, hogy háromdimenziós koreográfiával, repülő táncosokkal és káprázatos jelmezekkel repítsenek el minket a barokk kor illúziószínházába.