Tánc

Képtelenség

Pécsi Balett: Vasarely-etűdök

  • Vida Virág
  • 2021. június 9.

Kritika

A Pécsi Balett fennállásának 60. évfordulójára készült előadásban Vincze Balázs koreográfus és alkotótársai nem kevesebbre vállalkoztak, mint arra, hogy a tánc nyelvén és a Pécsről elszármazott világhírű op-art művész, Victor Vasarely munkásságán keresztül megfejtsék, hogy mi is lenne a művészet értelme.

Teszik mindezt egy olyan vizuális keretbe foglalva, amely műfajilag sokkal inkább húz a revü (vagy esetleg a musicalek táncos betétszámai) felé, mint a kortárs vagy modern tánckoreográfiák irányába. A mozdulatnyelv vegyessége akár alá is támaszthatta volna e koncepciót, amelyben nincs cselekményes történetszál, hanem etűdökből álló jelenetsor alkotja a librettót, de néhány jelenettől eltekintve nem láthattunk kreatív, eredeti vagy formabontó mozgássorokat, mozdulatkreációkat. A művészetelméleti fejtegetések pedig nem jutottak mélyebbre a vonatkozó közhelyek felsorolásánál.

A koreográfus e koncepció ellenére sem tudott teljesen elszakadni a történetmeséléstől, így egy laza koherenciájú előadást készített. A nyitóképben egy Vasarely-kiállítás megnyitóján járunk, ahol egy elit műpártoló társaság (Kamarás Iván, Vári Éva, Kiss-B. Atilla, Uhrik Teodóra) beszélgetését halljuk kihangosítva, akik a művészetről és Vasarely pécsi kötődéséről beszélnek, meglehetősen didaktikusan. Komolyan elhangzik, hogy „művészet nélkül lehet élni, csak nem érdemes”, mint ahogy az is, hogy „színház az egész világ”. Ünnepélyes fekete jelmezük és uniformizáló vastag, fekete keretes szemüvegük aláhúzza a pátoszt. Bár a színészi játék hiteles és megismerhetjük például Kamarás Iván kortárstáncos adottságait is egy rövid kontakttánc erejéig, a színészek jelenléte és direkt jeleneteik idegenül hatnak az előadásban. Ahogyan a pécsi színésznő, Győrfi Anna és a harmonikaművész Kéméndi Tamás jelenete – ők Edith Piaf legismertebb sanzonjait (pl. a La vie en rose-t) adják elő – is érthetetlen és kizökkentő. E kis műsor önmagában kellemes élmény, de nem ennek az előadásnak a részeként. Mindezen elemek révén az előadás ugyanis a könnyedebb zenés színpadi műfajok paneljeiből létrehozott, színvonalában ingadozó egyveleggé válik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.