Tánc

Képtelenség

Pécsi Balett: Vasarely-etűdök

  • Vida Virág
  • 2021. június 9.

Kritika

A Pécsi Balett fennállásának 60. évfordulójára készült előadásban Vincze Balázs koreográfus és alkotótársai nem kevesebbre vállalkoztak, mint arra, hogy a tánc nyelvén és a Pécsről elszármazott világhírű op-art művész, Victor Vasarely munkásságán keresztül megfejtsék, hogy mi is lenne a művészet értelme.

Teszik mindezt egy olyan vizuális keretbe foglalva, amely műfajilag sokkal inkább húz a revü (vagy esetleg a musicalek táncos betétszámai) felé, mint a kortárs vagy modern tánckoreográfiák irányába. A mozdulatnyelv vegyessége akár alá is támaszthatta volna e koncepciót, amelyben nincs cselekményes történetszál, hanem etűdökből álló jelenetsor alkotja a librettót, de néhány jelenettől eltekintve nem láthattunk kreatív, eredeti vagy formabontó mozgássorokat, mozdulatkreációkat. A művészetelméleti fejtegetések pedig nem jutottak mélyebbre a vonatkozó közhelyek felsorolásánál.

A koreográfus e koncepció ellenére sem tudott teljesen elszakadni a történetmeséléstől, így egy laza koherenciájú előadást készített. A nyitóképben egy Vasarely-kiállítás megnyitóján járunk, ahol egy elit műpártoló társaság (Kamarás Iván, Vári Éva, Kiss-B. Atilla, Uhrik Teodóra) beszélgetését halljuk kihangosítva, akik a művészetről és Vasarely pécsi kötődéséről beszélnek, meglehetősen didaktikusan. Komolyan elhangzik, hogy „művészet nélkül lehet élni, csak nem érdemes”, mint ahogy az is, hogy „színház az egész világ”. Ünnepélyes fekete jelmezük és uniformizáló vastag, fekete keretes szemüvegük aláhúzza a pátoszt. Bár a színészi játék hiteles és megismerhetjük például Kamarás Iván kortárstáncos adottságait is egy rövid kontakttánc erejéig, a színészek jelenléte és direkt jeleneteik idegenül hatnak az előadásban. Ahogyan a pécsi színésznő, Győrfi Anna és a harmonikaművész Kéméndi Tamás jelenete – ők Edith Piaf legismertebb sanzonjait (pl. a La vie en rose-t) adják elő – is érthetetlen és kizökkentő. E kis műsor önmagában kellemes élmény, de nem ennek az előadásnak a részeként. Mindezen elemek révén az előadás ugyanis a könnyedebb zenés színpadi műfajok paneljeiből létrehozott, színvonalában ingadozó egyveleggé válik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.