22 év börtönre ítélték a Capitolium ostromának vezetőjét

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. szeptember 6.

Külpol

Enrique Tarrio elismerte, hogy hibázott, a bírótól könyörületet kért. 

22 év börtönre ítélték a 2021. január 6-i washingtoni zavargások egyik irányítójának tartott Enrique Tarriót kedden az amerikai fővárosban. A Proud Boys radikális szervezet korábbi első számú vezetőjére kimondott ítélet a legsúlyosabb a Capitolium ostromával végződő események miatt születettek közül. Az ítélethirdetés előtt a férfi elismerte, hogy hibázott, és elnézést kért a rendőrségtől, a bírótól pedig könyörületet kért.

 
A 2021. január 5-én közreadott képen Enrique Tarrio, az amerikai Proud Boys (Büszke fiúk) elnevezésű amerikai szervezet vezetője részt vesz egy washingtoni tüntetésen 2020. december 12-én. Tarriót 2021. január 4-én rongálás vádjával őrizetbe vették Washingtonban, mert 2020 decemberében egy templomról levett, majd felgyújtott egy zászlót.
Fotó: MTI/EPA/Gamal Diab
 

Enrique Tarrio 2021. január 6-án nem tartózkodott Washingtonban, az ügyészség a bírósági eljárás során ugyanakkor igazolni tudta, hogy ennek ellenére ő volt az események egyik mozgatója. Tarriót és három társát májusban államellenes szervezkedésben találta bűnösnek az esküdtszék. A polgárháború időszakából származó összeesküvés tényállást rendkívül ritkán alkalmazzák az amerikai igazságszolgáltatásban. 

A Proud Boys három másik vezetőjére, Ethan Nordeanre, Joseph Biggsre és Zachary Rehlre a bíró múlt héten 18, 17 és 17 év büntetést szabott ki, súlyosbító tényezőként terrorcselekményt is figyelembe véve. Egy ötödik vádlott, Dominic Pezzolla, akit az államellenes szervezkedés vádja alól felmentettek, erőszakos cselekményekért 10 év börtönt kapott szintén múlt héten.

Az ügyészség a kiszabottnál jóval súlyosabb büntetést kért: Tarrio, Nordean és Biggs esetében is 33 évet tartott indokoltnak.

A január 6-i eseményekkel összefüggésben az eddigi legsúlyosabb börtönbüntetést egy másik szélsőséges szervezet, az Oath Keepers korábbi vezetőjére, Stewart Rhodes-ra szabta ki a bíróság, akinek 18 évet kell börtönben töltenie.

Az erőszakos tüntetéssel és zavargásokkal összefüggésben összesen mintegy 1100 ember ellen emeltek szövetségi bűncselekmények miatt vádat, eddig 600 esetben született ítélet, és többen hatósági őrizetben várják büntetőeljárásuk lezárását és az ítéletet.

Az ostrommal részletesen foglalkozott a Magyar Narancs.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.