„Néhányunk számára már hosszabb ideje világos – s napról napra egyre nehezebb tagadni –, hogy január 6-a eseményei egy puccskísérlet részét képezték” – ezek nem egy demokrata politikus vagy liberális elemző szavai, a konzervatív National Review-ban fogalmazott így Kevin Williamson decemberben. Bár a lap korábban is közölt Donald Trumpot kritizáló véleményeket, Williamson pedig prominens személyisége a volt elnökkel szembeszálló jobboldali értelmiségnek, a cikk megjelenése így is arra utal, hogy az újabb bizonyítékok hatására átértékelődhet a Capitolium ostromáról kialakított kép. Ám erre még várni kell – a University of Massachusetts Amherst friss felmérése szerint az amerikaiak csupán 28 százaléka írná le puccsként az egy évvel ezelőtti eseményeket (tavaly áprilisban 33 százalék gondolta így). Ma a legtöbben a politikailag semlegesebb „zavargás” (55 százalék) szót használnák, de az erőszakos cselekményeket elfedő „tüntetés” meghatározás is népszerű (48 százalék, köztük a republikánus megkérdezettek négyötöde); ugyanakkor kevesebben látják „felkelésnek” (43 százalék) a Capitolium ostromát, mint tavasszal. (A megkérdezettek több definíciót is választhattak.)
Az új évben a 2021. január 6-i eseményeket vizsgáló képviselőházi különbizottság nyilvános meghallgatásokkal és egy nyár eleje óta tervezett ideiglenes beszámoló kiadásával igyekszik láthatóvá tenni a felgyülemlett bizonyítékokat. A testület júliusi felállása óta több mint 300 tanút hallgatott meg, több mint ötven idézést adott ki és mintegy 35 ezer oldalnyi dokumentumhoz jutott hozzá; munkájuk kézzelfogható eredményének azonban egyelőre csak az együttműködést megtagadó Steve Bannon (Trump korábbi tanácsadója) és Mark Meadows (Trump utolsó kabinetfőnöke) elleni vádiratok tekinthetők. A bizottságnak arról is meg kell győznie a közvéleményt, hogy nemcsak valamiféle béna pancserpuccs zajlott egy éve. Való igaz, hogy Trump közvetlen környezetének inkompetenciája és a választások tisztasága felett őrködők – köztük Mike Pence volt alelnök – döntő helyzetben tanúsított tisztességes magatartása miatt az elnökválasztás kimenetele végül is megfelelt a választók akaratának; ebből azonban hiba lenne az események komolytalanságára következtetni. Az erőszak nagyon is valódi volt: öt ember meghalt, több mint százötven rendőr megsérült, ami az Egyesült Államok rendvédelmi szerveinek legrosszabb napját jelenti 2001. szeptember 11. óta.
Ráadásul Trump bizonyos tekintetben célt ért: a republikánus szavazók mintegy kétharmada továbbra sem ismeri el Joe Bident az Egyesült Államok legitim elnökének. A legtöbb republikánus tisztviselő számára pedig az eset tanulsága nem az, hogy a demokratikus értékek megerősítésére van szükség, hanem az, hogy minél inkább meg kell felelniük a Trump és a párt bázisa támasztotta elvárásoknak – s ez igen baljós jel.
Novembertől januárig
A 2020. novemberi elnökválasztástól a 2021. január 6-i ostromig tartó események rekonstruálására a már nyilvánosságra került kongresszusi jelentések, illetve a The Washington Post, a ProPublica és a New York Universityhez kötődő Just Security című nemzetbiztonsági szakblog összefoglalói alapján tehetünk kísérletet.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
