3300 évvel ezelőtti ópiumhasználat nyomára bukkantak Izraelben

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. szeptember 20.

Külpol

Pszichoaktív kábítószer agyagedényekben a halott mellé temetve, a levantei kultúra idejéből.

Háromezerháromszáz évvel ezelőtti, Izraelben, és talán az egész világon az eddigi legkorábbi ópiumhasználat nyomaira bukkantak az ország középső részén, a Jehud városnál folytatott ásatásokon izraeli régészek – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden.

A pszichoaktív kábítószer agyagedényekben megtalált maradványai a szakemberek szerint azt bizonyítják, hogy az ópiumkereskedelem jelentős szerepet játszott a korabeli levantei kultúrában.

A sírok mellett olyan szerszámokat és edényeket találtak, amelyeket minden bizonnyal azért helyeztek el az egykori gyászolók, hogy segítsék az elhunytak lelkét a túlvilágon. Az i. e. 14. századból származó, Cipruson készült kerámiák maradványai között olyan edényeket is felfedeztek, amelyeket valószínűleg egy helyi halálszertartásnál használtak.

Mivel hasonló, az ópium nyersanyagaként szolgáló mákgubó formáját megidéző edényekben tartották a 19. században a kábítószert, a régészek megvizsgálták a cserepekben lévő anyag nyomait, és bebizonyosodott, hogy ópium tárolására használták azokat. A szerves maradványok elemzéséhez használt új technológiával a Jehudban talált cserepek közül nyolcban bukkantak ópium nyomára.

Ez a legkorábbi bizonyíték hallucinogén drogok használatára a Közel-Keleten. Emellett az eddigi egyetlen bizonyítéka annak, hogy a késő bronzkorban pszichoaktív kábítószert fogyasztottak ebben a térségben.

2020-ban már bukkantak Izraelben marihuánanyomokra, de az valószínűleg  több száz évvel későbbről, a vaskorból származott.

Korabeli írásos feljegyzések hiányában nem világos, hogy miféle szertartást végezhettek az ópiummal, de mivel egy temetkezőhelynél találták, úgy vélik, hogy vagy a halottaknak ajándékozták, vagy a helyi papok használták halotti szertartásokhoz.

A kábítószer a mai Törökország területén termett mákgubókból készült, a cserépedényt pedig Cipruson készítették, ami kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokra és a pszichedelikus szer fontosságára utal.  

A Tel-avivi Egyetem, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA), valamint a Weizmann Tudományos Intézet tudósai az Archaeometry című szakfolyóiratban tették közzé közös tanulmányukat a feltárt későbronzkori kánaáni sírokról.

Bizony?t?k az ?pium ?kori haszn?lat?ra Izraelben

 
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársa a Tel Jehudban feltárt ókori cserépedények egyikét mutatja az intézmény jeruzsálemi laboratóriumában 2022. szeptember 20-án.  Fotó: MTI/EPA/Atef Szafad
 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mindent megértve

  • - minek -

Sok tekintetben szabálytalan Beth Gibbons élete és pályafutása, ugyanakkor a néha szokatlan fordulatok sok mindent elárulnak a sikerek, de a visszavonultságban eltöltött időszakok értelméről, titkairól is.

Palackposta

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

A létezés sötét ünnepe

  • Kiss Annamária

Perovics Zoltán színháza a megalapítástól kezdve, vagyis már a 90-es évektől kutatja a hiteles színházi jelenlét mibenlétét.

Végtelen frontok

Új frontot nyitott az orosz hadsereg május 10-én Harkivtól északra. Az ukrán védelmet felkészületlenül érte a támadás, sokan a katonai és a politikai vezetést hibáztatják, az elemzők pedig az orosz szándékot igyekeznek megérteni.

Kifelé legény

Törökország a Közel-Kelet nagy játékosa, senki sem nézheti levegőnek – legalábbis ezt üzenné Ankara serény külpolitikája. Ám a külvilág felé mutatott erős ország képe egyre hamisabb. A belső problémák lassan felemésztik az elnök rendszerét.

 

A holnap pajzsa

  • Szabó Attila

Az új európai uniós médiatörvényről, az EMFA-ról (European Media Freedom Act), s arról, hogy hozhat-e az elfogadása bármi jót Magyarország számára, e lap hasábjain nemrég Polyák Gábor írt figyelemfelkeltő, de lemondó hangvételű cikket. 

 

A többi dráma

Átalakítja a legendás drámatagozatos oktatást a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a tankerület és az igazgató – utóbbi most fideszes önkormányzati képviselő lett. Az érintettek a szülői értekezleten hiába kérdeztek, hivatalos leveleikre sem kapnak választ.

„Passzívan tűrni kényszerülnek”

Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.

Mint a golyó

Győztes, de a saját elvárásaihoz és korábbi eredményeihez képest rosszabbul teljesítő Fidesz, egy néhány hónapja feltűnt párt vártnál is jobb eredménye, a parlamenti ellenzék látványos összecsuklása – első ránézésre erről árulkodnak a vasárnapi két választás számai. Pillantsunk rájuk másodjára is.