63 EP-képviselő kéri levélben, vonják meg Magyarország uniós szavazati jogát

  • narancs.hu
  • 2024. július 16.

Külpol

A képviselők szerint Orbán már így is jelentős károkat okozott és visszaélt az Európai Bizottság szerepével.

Magyarország uniós szavazati jogának megvonását követelik az Európai Parlament képviselői a magyar miniszterelnök sokat bírált oroszországi és kínai útja után – írja a birtokába levél alapján a Politico. A lap szerint összesen 63 EP-képviselő fordult Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökéhez, Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez és Roberta Metsola európai parlamenti elnökhöz, hozzátéve, Orbán Viktor miniszterelnök

„már jelentős károkat okozott azáltal, hogy kihasználta és visszaélt az Európai Bizottság szerepével.”

Magyarország július 1-jén vette át az EU féléves soros elnökségét Belgiumtól, Orbán azóta Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és Washingtonba is elment egy békemissziónak hívott turné keretei közt. Bár a kormány hangsúlyozta, hogy Orbán nem az EU-t képviselte a tárgyalásokon, ez közel sem volt annyira egyértelmű se Orbán kommunikációjából, se például Vlagyimir Putyin reakcióiból.

A képviselők a levélben azt írták, hogy Orbán „több diplomáciai látogatást tett, többek közt Ororszországban Putyinnál és Hszi Csinpingnél Kínában”, ezeken az utakon pedig szándékosan félrevezettésre használta fel a soros elnökségi pozícióját. 

„Valós intézkedésekre van szükség, például Magyarország szavazati jogának felfüggesztésére a Tanácsban, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy a helyzet puszta szóbeli elítélése nem ér semmit”

– áll a levélben, amit többek közt az EPP, a Renew és a Zöldek képviselői si aláírtak.

Orbán kirándulása nagyon kiverte a biztosítékot nemzetközileg, mivel a moszkvai útjáról senkivel nem is egyeztetett. Emiatt az  Európai Bizottság szóvivője hétfőn hivatalosan is bejelentette, hogy a testület csak alacsonyabb szinten képviselteti magát a magyar elnökség által szervezett informális tanácskozásokon.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.