63 EP-képviselő kéri levélben, vonják meg Magyarország uniós szavazati jogát

  • narancs.hu
  • 2024. július 16.

Külpol

A képviselők szerint Orbán már így is jelentős károkat okozott és visszaélt az Európai Bizottság szerepével.

Magyarország uniós szavazati jogának megvonását követelik az Európai Parlament képviselői a magyar miniszterelnök sokat bírált oroszországi és kínai útja után – írja a birtokába levél alapján a Politico. A lap szerint összesen 63 EP-képviselő fordult Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökéhez, Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez és Roberta Metsola európai parlamenti elnökhöz, hozzátéve, Orbán Viktor miniszterelnök

„már jelentős károkat okozott azáltal, hogy kihasználta és visszaélt az Európai Bizottság szerepével.”

Magyarország július 1-jén vette át az EU féléves soros elnökségét Belgiumtól, Orbán azóta Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és Washingtonba is elment egy békemissziónak hívott turné keretei közt. Bár a kormány hangsúlyozta, hogy Orbán nem az EU-t képviselte a tárgyalásokon, ez közel sem volt annyira egyértelmű se Orbán kommunikációjából, se például Vlagyimir Putyin reakcióiból.

A képviselők a levélben azt írták, hogy Orbán „több diplomáciai látogatást tett, többek közt Ororszországban Putyinnál és Hszi Csinpingnél Kínában”, ezeken az utakon pedig szándékosan félrevezettésre használta fel a soros elnökségi pozícióját. 

„Valós intézkedésekre van szükség, például Magyarország szavazati jogának felfüggesztésére a Tanácsban, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy a helyzet puszta szóbeli elítélése nem ér semmit”

– áll a levélben, amit többek közt az EPP, a Renew és a Zöldek képviselői si aláírtak.

Orbán kirándulása nagyon kiverte a biztosítékot nemzetközileg, mivel a moszkvai útjáról senkivel nem is egyeztetett. Emiatt az  Európai Bizottság szóvivője hétfőn hivatalosan is bejelentette, hogy a testület csak alacsonyabb szinten képviselteti magát a magyar elnökség által szervezett informális tanácskozásokon.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.